Gyorsít az unió Koszovó ügyében

A montenegrói függetlenség mai kihirdetésének előestéjén érkezett Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Belgrádba, hogy a szerb vezetőkkel, Borisz Tadics elnökkel, Vojiszlav Kostunica miniszterelnökkel és Vuk Draskovics külügyminiszterrel a két köztársaság szétválása kapcsán kialakult helyzetről tárgyaljon.

Sebestyén Imre
2006. 06. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napirendre került Koszovó is, az EU-közeledés kérdése is, az utóbbival összefüggésben pedig a hágai együttműködés, pontosabban Ratko Mladics hágai körözött kiszolgáltatása. Solana egyértelmű volt: az EU támogatja Szerbia csatlakozását, de ennek feltétele, hogy Belgrád „megoldja a hágai együttműködés problémáját”.
Az EU üzenetét tolmácsoló Solana elvárja Belgrádtól a világos álláspontot a Crna Gora-i referendum eredményeinek elismeréséről. A szerb kormányfő ugyanis sajtóértekezletén feltűnően kerülte az egyenes válaszadást arra a kérdésre, hogy elismeri a népszavazás döntését, s nem is volt hajlandó gratulálni a győzteseknek. Az EU-diplomata mielőbbi tárgyalásokat szorgalmaz a szétválást megelőző szituációról annál is inkább, mert folyamatban vannak a Koszovó-tárgyalások is. A nagyhatalmak figyelme a térségben jórészt már Koszovóra irányul, a jövő héten ülésezik az összekötő csoport is. Közben Soren Jessen-Petersen bejelentette az UNMIK (ENSZ-közigazgatás) kivonulását, miután meghatározzák Koszovó státusát. Ez is utal arra, hogy Koszovó ügyében gyorsítanak, s hogy a nemzetközi közösség a tartomány jövőjét a függetlenségben látja. Erre utal az a hír is, hogy felújítanak egy korábban bezárt KFOR-támaszpontot Koszovó északi részében. Erre a biztonságot erősítő intézkedésre két okból is szükség lehet. Egyrészt megakadályozható egy esetleges egyoldalú szerb lépés az északi területek elcsatolásáról, másrészt hatékonyabban szavatolható a szerb civilek védelme. A helyzetelemzők derűlátóbb értékelése szerint mintegy 25 ezer szerb hagyná el a tartományt, ha kikiáltanák a függetlenséget, borúlátóbbak szerint viszont ez a szám elérheti a hetven-, sőt a százezret is. Ha a pesszimistább előrejelzések válnak valóra, Szerbiában még feszültebb lenne a helyzet Koszovó kiválása után.
A podgoricai parlamentben ma hirdetik ki a köztársaság függetlenségét, az ünnepségek azonban 13-án, Crna Gora államiságának napján lesznek.

Szerb jóvátétel. Szerbiában benyújthatják igényüket vagyonuk visszaszármaztatására mindazok, akiket 1945. március 9. után ért ilyen jogfosztás. A rehabilitációs törvényt még áprilisban meghozták – célja a történelmi igazságtalanságok orvoslása –, a vagyon-visszaszármaztatásról azonban külön törvény rendelkezik majd. Ezt még nem fogadták el, csak az elvett vagyon bejelentéséről és nyilvántartásba vételéről szóló jogszabályt. Az egyházi vagyon visszaadását már előírja egy törvény.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.