Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, tagja lett az észak-atlanti szövetségnek, a betagozódás zökkenőmentes volt, a játékszabályok adottak, mindegy tehát, milyen kormánya lesz az országnak. A kampány alatt nem változott a pártok népszerűsége, szinte minden adott, ezért – állítják egyes elemzők – igazuk van azoknak a polgároknak, akik szerint felesleges az urnákhoz vonulni, hiszen a szavazatuk vajmi keveset ér a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok irányultsága szempontjából.
Tény, a választási kampány csendesen zajlik, de vannak olyan elemei, amelyek arra utalnak, igen komoly tétje van a szavazás végeredményének – véli az elemzők egy másik csoportja, többek között Martin Bútora, a Közkérdések Intézetének igazgatója (mellesleg a legutóbbi államfőválasztás egyetlen civil, pártoktól független jelöltje) és Miroslav Kusy professzor, a közismert emberi jogi harcos. Ők azt állítják, hogy a választásoknak komoly tétje van, hiszen a kérdés az, folytatja-e Szlovákia az 1998-ban elkezdett utat, amely a demokratikus intézményrendszer kiépítését és megszilárdítását jelenti, illetve azt, amelyet 2002-ben kezdett el a jobbközép kormány, s amely olyan közigazgatási és gazdasági reformokat eredményezett, amelyek mára egy igen magas szintű, fenntartható fejlődési pályára állították az országot, a folyamatok folytatása nélkül ugyanis akár egy év alatt visszazuhanhat minden az 1998-as állapotok szintjére.
Kusy professzor például arra figyelmeztet, hogy az emberi és a politikai szabadságjogokkal, illetve a kisebbségek jogállásával a választásokon induló 21 párt közül egyedül a Magyar Koalíció Pártja foglalkozik részletesen, egyedül a magyar pártnak vannak konkrét javaslatai arra vonatkozóan, hogy a naponta felmerülő problémákat hogyan kellene rendezni e téren. Az egykori Charta 77-es emberi jogi harcos különösen nyugtalanítónak tartja a pártprogramok elemzése fényében azt a tényt, hogy az MKP, illetve a szlovákiai magyarság ellen a törvényesség határát súroló módon uszító Szlovák Nemzeti Párt kampányát egyetlen szlovák párt sem utasította el.
Martin Bútora azt a vádat is alaptalannak tartja, amely szerint az MKP etnikai alapon politizál. Bútora úgy véli, az ország számára a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha olyan erők kerülnének kormányzati hatalomba, amelyek „fellazítanák” a már végrehajtott reformokat és felerősítenék az állam elosztó szerepét, mert ebben az esetben felborulna a ma még egyébként is gyenge lábakon álló makroökonómiai egyensúly, s a választási ciklus végére végeredményben ugyanoda kerülhetne az ország, ahonnét 1998-ban elindult.

Nagykanizsa híres a vicces kocsmanevekről, hallott már a Tanácsházáról?