Vita a magyar titkosszolgálatokról

A Budapest Analyses legfrissebb elemzésében a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok körül kialakult helyzetet veszi górcső alá. Az elemzést az alábbiakban ismertetjük.

2007. 11. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meghirdetett és meg nem valósított reformok jellemezték a magyar kormányzat titkosszolgálatokkal kapcsolatos politikáját az elmúlt években. A politikai célként meghirdetett reform, azaz a két polgári és két katonai szolgálat összevonása kudarcot vallott. Ezért nem a partikuláris érdekeiket féltő szolgálatok – Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), Információs Hivatal (IH), Katonai Felderítő Hivatal (KFH), Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), valamint a kiszolgáló tevékenységet ellátó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – érdekérvényesítő tevékenysége okolható. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy az amúgy sem a kormányzati érdeklődés és prioritások élén lévő kérdésben az ellenzékkel való érdemi és elmélyült tárgyalások és megegyezések nélkül a kísérlet eleve halálra volt ítélve.
Az érdemi párbeszédet és az esetleges megállapodást aláásta a Gyurcsány-kormány visszaélése a nemzetbiztonsági szolgálatokkal. A szolgálatok politikai irányítását Gyurcsány Ferenc kormányfő a kétes hírű, szintén KISZ-es (Kommunista Ifjúsági Szövetség) múltú bizalmasára, Szilvásy Györgyre hagyta. A hatalommal való visszaélések sorozata ma már nemzetközi szinten is ismert. 2006-ban – beleértve a választási kampány időszakát is – nem volt olyan jelentősebb ellenzéki megmozdulás, amely előtt ne riogattak volna szlovák vagy magyar szélsőségesek robbantási szándékával, ellenzéki újságírókat ne ért volna zaklatás a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről. Fölöttébb gyanús körülmények között érte fegyveres támadás az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházát, és gyanúsnak tekinthető egyes magyar szélsőséges személyek és szervezetek hirtelen feltűnése, provokatív tevékenysége is.
A hatalom demokratikus önkorlátozását, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok szakmaiságának megőrzését, azaz a belpolitikába való be nem avatkozás érvényesítését nem valló Szilvásy ugyanakkor nem lett volna elegendő a szolgálati munka ilyen méretű lealacsonyítására, ha ebben a tevékenységben nem talált volna megfelelő partnerekre a szolgálatok egyes vezetői vagy a Magyar Szocialista Pártban és a Miniszterelnöki Hivatalban „szakértőként” működő volt hálózati tagok között. Akár politikai szimpátiától, akár kicsinyes érdekek és előnyök által hajtva, a szolgálatok egyes vezetői kiszolgálói voltak ennek a nem demokratikus és nem jogállami politikának. Ezzel nem csupán saját szakmai és vezetői hitelüket rombolták le, hanem az általuk vezetett intézmények iránti közbizalmat is a rendszerváltás utáni minimumra csökkentették. A szolgálatok táján uralkodó állapotokat jól jellemzik Galambos Lajos, az NBH korábbi főigazgatója távozásának a körülményei. A főigazgató távozása összekapcsolódott az általa vezetett szolgálat és a szolgálathoz közeli alapítvány adócsalásának és a bűntett eltussolására tett kísérletének a kirobbanásával.
Az elhárítás vezetőjének a félreállása után csaknem fél éven keresztül csak ideiglenes vezetője volt a szervezetnek, ami önmagában is kifogásolható. De még inkább az, hogy ez alatt az időszak alatt került sor a szervezet belső struktúrájának 1990 óta példátlan méretű átalakítására és a teljes középvezetői kar lecserélésére. A késedelem némileg érthetővé válik Szilvásy legfrissebb bejelentésének fényében. A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter október 30-án jelentette be a személyi változásokat a nemzetbiztonsági szolgálatok élén. Balajti László lesz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója, Hetesy Zsolt, ennek az intézménynek az eddigi vezetője lesz az Információs Hivatal, a hírszerzés főigazgatója. (Az IH korábbi főigazgatója, Zsohár István október 3-án hunyt el.) A Nemzetbiztonsági Hivatalt pedig az eddigi megbízott főigazgató, a korábbi főigazgató-helyettes, Laborc Sándor fogja vezetni.
Laborc kinevezése főigazgatóvá már fél éve lóg a levegőben, és eddig kiváltotta az ellenzék heves tiltakozását. A Nemzetbiztonsági Hivatal következő vezetőjének kinevezése új megvilágításba helyezi a szeptember folyamán történt belső átalakítást, illetve a középvezetők lecserélését. Ezt a lépést ugyanis eddig a kormányzat fiatalítással és a hatékonyság növelésével magyarázta. Ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy az új középvezetők kinevezésével csak elő akarták készíteni az ellentmondásos Laborc megerősítését.
Laborc életútja azt mutatja, hogy az MSZP-hez és Gyurcsányhoz való hűség mellett lehetnek olyan kötődései is, amelyek már stratégiai jelentőséggel bírnak. Az elhárítás jövőbeli főigazgatója az előző rendszerben hat évig tanult a moszkvai Dzserzsinszkij Akadémián, együtt a jelenlegi orosz hírszerzés és elhárítás vezetőivel. Szakértői vélekedések szerint ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy valamilyen befolyásolási vagy zsarolási körülmény kialakuljon, amely akár a mai napig eltarthat. Az ellenzék kapcsolatba hozza Laborc korábbi korai nyugalmazását a hírszerzéstől (1999) egy külföldi off-shore cég körüli pénzügyi visszásságokat feltáró vizsgálattal. Furcsának, sőt érthetetlennek tartják továbbá, hogy egyszer már nyugalmazott nemzetbiztonsági tisztet újra aktiválnak (2002, Medgyessy-kormány), és jelentős vezetői posztra nevezik ki. Az ellenzék rákérdez arra is, hogy lehet-e valami összefüggés Laborcnak az elhárítás élén felívelő karrierje és az orosz hírszerzés magyarországi tevékenységének állítólagos felívelése, illetve az elmulasztott nemzetbiztonsági tevékenység között, amely a gázvezetékek nyomvonala körüli viták 2006-os felerősödésekor volt tapasztalható.
A magyar kormány döntésével magára vonta a nemzetközi figyelmet is, ugyanis a NATO-ban prioritás, hogy visszaszorítsák az orosz beszivárgást a szolgálatokba, amely a mai napig folyamatos.
A népszerűségét vesztő és még a szélsőséges pártoknál is nagyobb elutasítottságú kormánypárt és kormányfő újabb szokatlan lépésre szánja el magát. Belpolitikai kudarcsorozatait ellensúlyozandó a kormányfő adott esetben kész lehet akár a „szubjektív demokráciaértelmezés” fegyvertárához nyúlni. Ebben komoly szerep hárulhat a nemzetbiztonsági szolgálatokra. Provokációk, megfélemlítés, zaklatás – ismét ismerős fogalmak a magyar belpolitikában. Miközben a nemzetbiztonsági szolgálatok szakszerű működése egyre kérdésesebb.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.