A gárda nem hisz a vak erőszakban

Rendbontás nélkül ért véget a Magyar Gárda tegnap délutáni tatárszentgyörgyi felvonulása. A polgármester előzőleg megpróbálta betiltani a rendezvényt, mintegy száz helybéli roma pedig tiltakozásul ellendemonstrációt tartott.

Kénytelenek voltak megváltoztatni a Magyar Gárda tagjai eredeti útvonalukat, mert a rendőrség nem engedélyezte, hogy a cigányok lakta utcán vonuljanak végig, ezért a település főutcáján masírozhatott a 200-250 gárdista. A hatóság azzal indokolta döntését, hogy az eredeti úton nem tudták volna garantálni a falu békéjét.
A vidék közbiztonságáért címmel meghirdetett demonstráción Bíber József Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy nem a cigányság ellen, hanem – megfogalmazása szerint – a cigánybűnözés megállításáért vonultak fel Tatárszentgyörgyön. Dósa István, a Magyar Gárda főkapitánya elmondta, hogy nem hisznek a vak erőszakban, ezzel a rendezvénnyel az volt a céljuk, hogy felhívják a cigánybűnözés problémájára a figyelmet. A rendezvényt azért éppen a Pest megyei Tatárszentgyörgyön tartották meg, mert a szervezők szerint a község lakói a korábbi fenyegetések miatt a gárdától védelmet kértek. A vasárnapi, rendbontás nélkül befejeződött felvonulás a tervek szerint egy figyelemfelkeltő demonstrációsorozat első állomása: a jövőben minden megye egy-egy településén hasonló demonstrációt szerveznek.
A felvonulást a Magyar Gárda annak ellenére megtartotta, hogy Tatárszentgyörgy polgármestere a vasárnapi rendezvényre vonatkozó, csütörtökön már jóváhagyott területfoglalási engedélyt egy nappal korábban visszavonta. – A Magyar Gárda tatárszentgyörgyi rendezvényének csakis rendőrségi bejelentési kötelezettsége van, ezzel pedig rendelkezünk, ezért törvényes keretek között megtartjuk a demonstrációt – közölte szombaton este Vona Gábor, a Magyar Gárda elnöke. A tegnapi rendezvény előtt néhány órával száz helyi roma tiltakozott a gárda akciója ellen.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke az MTI tudósítójának nyilatkozva kijelentette, nem értenek egyet azzal a szélsőséges állásponttal, amely a szólás és a gyülekezés jogát előrébb helyezi a társadalmi békénél és az emberi méltóságnál. – Követeljük az alkotmányellenes és szélsőjobboldali célokat követő Magyar Gárda és a Jobbik betiltását – közölte.
Szili Katalin szocialista házelnök nyilatkozatában megjegyezte, ha a Magyar Gárda célja a rendteremtés, akkor azoknak lesz igazuk, akik a gárda létrejöttekor aggodalmukat fejezték ki, miszerint a szervezet nem csak a hagyományőrzés, a kulturális és közösségi rendezvények szervezése okán jött létre. Elmondta, hogy ellenzi és visszautasítja a Magyar Gárda vasárnapi rendezvényét, amennyiben az a félelemkeltésre irányul. Szili Katalin úgy véli, egy civil szervezetnek nem ilyen akcióval kellene visszatartó erőt képeznie.
Tatárszentgyörgyön felbukkant Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, aki a helyi templomban elmondott beszédében úgy fogalmazott: „Ide kellett jönnünk, mert a gyilkos náci eszme ma jelen van Magyarországon, és jelen lesz Tatárszentgyörgy utcáin, ezért össze kell fognunk, nem hagyhatjuk, hogy félelmet keltsen egy szélsőséges csoport Magyarország egyetlen kisebbségében sem”.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek azt mondta: levélben valamennyi közjogi méltóságot megkereste azzal, hogy ma, az emberi jogok napján, fejtse ki álláspontját a Magyar Gárdáról; a legfőbb ügyészt pedig arra kérte, vizsgálja meg, milyen jogi körülmények között működik a szervezet.