Alapvető különbségek

Mutasd meg, milyen újságot olvasol, megmondom, ki vagy! Nem valami különleges tudomány ez, még a kormány kommunikációs szakemberei is értenek hozzá. Nem helyes az embereket mesterségesen előállított kritériumok szerint megkülönböztetni, főleg nem osztályozni és minősíteni, de annyit a kirekesztés legcsekélyebb szándéka nélkül megállapíthatunk, hogy más olvasóközönséget céloznak meg a politikai napilapok és bulvárújságok. A „másság” tetten érhető a politikai napilapok olvasói között is, hiszen aligha kell bizonygatni, hogy a politikai meggyőződésen túl miféle különbségek vannak a jobb- és a baloldal híveinek értékrendjében, ízlésében vagy napi életvitelében.
A kormány is figyelembe veszi a két tábor közötti különbségeket, s alakítja ki propagandastratégiáját. Nem véletlenül kerül kormányzati hirdetés az egyik, miniszteri interjú a másik lapba, s mi nem véletlenül maradunk ki mindkettőből. Ha megnézzük a mögöttünk hagyott hétnek a kormány és a kormánypártok által leadott újsághirdetéseit, arra a megállapításra jutunk, hogy már-már áthidalhatatlan szakadék tátong a két olvasótábor között. Például: teljesen nyilvánvaló, hogy lapunk olvasói nyitott szemmel gondolkodnak az egészségügyről, s nem ám kedvük szerint összevissza, mindenféle baromságot, hanem azt, ami a premisszából (létező feltételekből) következik. A Népszabadság és a Népszava táborát viszont arra figyelmezteti az SZDSZ, hogy nem szabad csukott szemmel gondolkodni az egészségügyről, mert súlyos öncsalás azt feltételezni, miszerint amit nem akarunk látni, az nem is létezik. Sajnos a kormány hívei zavaros ostobaságokat képzelnek az egészségügy átalakításáról, annyira, hogy az SZDSZ a baloldal újságjaiban kénytelen fizetett hirdetéseket feladni, hogy a haladó szelleműek is nyitott szemmel tájékozódjanak és döntsenek a maguk és a köz ügyeiről. A jobboldalon nyilván minden rendben van e tekintetben (is), ellenkező esetben nálunk hirdettek volna a derék szabad demokraták, de eszükbe se jutott a mi olvasóinkat meggyőzni. Persze megvan lapunk olvasóinak is a maguk baja, hogy mást ne mondjunk, nincsen bennük az Új Magyarország.
Az Új Magyarország nem lesz, hanem a baloldali újságolvasókban már benne van egy ideje. Ez olyan fontos, mondhatni nélkülözhetetlen információ a kormányoldalon, hogy az erről szóló hirdetéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja, bizonyítván, az EU-s pénzeket nálunk mindenki javára használják fel, kivéve a jobboldalt. Most világosodik meg, hogy Medgyessy miért nem akarta Európába vinni a jobboldalt.
A kormánypárti lapok az egészségügyi reform diadalaként adták hírül, hogy ezentúl a kórházi menüben nem paprikás krumpli lesz, hanem serpenyős rostélyos. A vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak köszönhetően a karalábéfőzelék helyett minimum csőben sült spárgát szolgálnak fel, de aki hozzászokott a húsételekhez, az választhat rumpsteaket Godard-raguval. Az a kórház, amelyiknek főszakácsa a kakasvesét kihagyja a Godard-raguból, visszaminősül elfekvővé. Végre ráébredtünk (ráébredhettünk volna) az egészségügyi reform lelkére és lényegére. Ezentúl étkezni járunk a kórházba. Asztalfoglalással sem kell vesződnünk. A kórházak majd hirdetik magukat: „sürgősségi beavatkozások, fájdalommentes operációk, finom, házias ízek!”
Ez mind nagyon szép, csak a mi olvasóink erről sem tudnak. Ha kórházba kerülnek, őket könnyen átverhetik, s továbbra is paprikás krumplit meg karalábéfőzeléket kapnak, hús helyett egy darab mócsingot.
„Jár Önnek a jobb!” – hirdeti az Egészségügyi Minisztérium, kizárólag baloldali lapokban. Nyilván abban reménykednek, akad még néhány jámbor hívük, aki nemcsak olvassa aktuális agitprop-termékeiket, hanem el is hiszi azokat.