Erdély fekete napja

Fájdalmas, történelmi reggelre ébredtünk ma. Nyolcvankilenc éve, 1918. december elsején ezen a napon mondták ki Gyulafehérváron, hogy Románia elveszi Magyarországtól Erdélyt és a Partiumot. A lexikonból idézek: „Az I. világháború (1914–1918) idején az addig a központi hatalmakkal szövetséges Románia Erdély és más területek megszerzésének reményében az antanthoz csatlakozott. Ez tette lehetővé, hogy a Monarchia összeomlását kihasználva a románok 1918-ban megszállták Erdélyt, és a gyulafehérvári gyűlésen kimondták Erdély és Románia egyesülését, amelyet aztán a trianoni békeszerződés szentesített.” Pár hónappal később, a Tanácsköztársaság idején a románok a fél országot megszállták, a fővárost is elözönlötték, s csak Horthy bevonulásakor, az antant nyomására hagyták el a megcsonkított hazát. (Ami mozdítható volt, mindent magukkal vittek, még az utcai telefonfülkéket is…)
Ugrás a mába! D–209-es miniszterelnökünknek pár esztendeje ezen az emléknapon támadt kedve iszogatni Nastase román kormányfővel.
Szomorú emléknap a mai, Erdélyben gyertyát is gyújtanak ilyenkor, vadászni, inni sem igen járnak. Ez nagyjából ugyanolyan gyásznap, mint november negyedike, amikor (1956-ban) az oroszok lerohanták Magyarországot. Utóbbira még sokan emlékeznek, 1918 szomorú napja azonban valahogy elkopott. Esetleg szándékosan elkoptatták. A történelem akkori alakulásában nagy szerepet játszott gróf Károlyi Mihály, akinek hervadt politizálása jelentősen hozzájárult az ország szétdarabolásához. De ez már sajnos történelem. Magyar embernek nagyon fáj.