Füstölgés

A schengeni övezetbe belépő keleti szomszédoktól féltik megélhetésüket az osztrák trafikosok, ezért sztrájkot terveztek hétfőre, hogy így adjanak nyomatékot tiltakozásuknak. A kormány azonban elébe ment a diplomáciailag is kellemetlen lépésnek, és idejében megegyezett a boltosokkal. Bécsben az emberek ennek ellenére meglehetősen szkeptikusan tekintenek a jövőbe.

(Bécs)

Bár még csak december elejét írjuk, az osztrák főváros szinte már teljes ünnepi díszben pompázik. Megnyílt a karácsonyi vásár, az utcákat folyamatosan dekorálják, a legtöbb járókelő kezéből pedig nem hiányozhat a kék bögrékbe mért Glühwein (forralt bor) vagy a különféle gyümölcsdarabokkal kínált puncs. Persze Bécsben ünnepi készülődés nélkül is újra meg újra rádöbbenünk, hogy némi igényességgel és odafigyeléssel csodákat lehet tenni, volna tehát mit tanulnunk szomszédainktól. Az idillikus felszín ellenére azonban az osztrák társadalom sem mentes a feszültségektől, egyre több olyan jel mutatkozik ugyanis, amely a jóléti rendszer lassú foszladozására utal. A különbségek a Lajta két oldalán persze csaknem húsz évvel a vasfüggöny lebontása után még mindig élesek, de Ausztriában is egyre szélesedik az a társadalmi réteg, amelynek gondot okoz a megélhetés. Ebben a helyzetben pedig részben érthető, miért szkeptikus a többség a kibővített Európai Unióval s most a schengeni övezet kiterjesztésével szemben.
A nagy példányszámú bulvárlapban, a Kronen Zeitungban például valóságos kampány kezdődött, amelynek célkeresztjébe az új uniós tagok mellett a közösségi intézményrendszer és a lisszaboni stratégia került. Az osztrák kancellária sajtóosztályának vezetője azt mondja, az emberek leginkább attól tartanak, hogy a határőrizet eltűnésével tovább növekszik a bűnözés, nagyobb forgalom terheli az utakat, s egyáltalán: Ausztria a nagy közösködés miatt egyre jobban feladja nemzeti szuverenitását. Utóbbi érezhetően fontos szempont az osztrákok szemében, sőt ez a legfőbb oka annak, hogy a lakosság nagy része kezdettől fogva igencsak kritikusan tekint az Európai Unió működésére. Mint Claus Hörr beszámol róla, a szkepticizmusból fakadó problémákat a kormány is érzi, ezért hamarosan információs kampányba kezd, amelynek egyik első állomásaként elindított egy, a közösség jövőjét leginkább érintő folyamatokat – például a reformszerződés sorsát – ismertetni hivatott internetes portált (www.zukunfteuropa.at). A szkepticizmus azonban nem unió- vagy Európa-ellenességet takar – teszi hozzá –, éppen ellenkezőleg, a jólétet és biztonságot jelentő nyugati vívmányokat féltik a vezetők esetleg hibás döntéseitől. Erre utalnak az állampolgárok nézeteit vizsgálni hivatott Eurobarometer legújabb felmérései is.
Léteznek azonban ennél a külkapcsolatokra nézve sokkal aggasztóbb statisztikák is; épp a hét végén tettek közzé például egy felmérést, amelyből kiderült, hogy az osztrák rendőrök által körözött személyek harmada külföldi állampolgár volt. A más országokból érkezett 67 419 tettes többnyire vagyon elleni vétséget követett el, vagyis lopott, közülük 12 888-at jogerősen el is ítéltek.
A némi túlzással kulturális konfliktusnak is nevezhető Nyugat–Kelet szembenállás másik jelképes állomásához érkeztünk volna hétfőn, november 26-án, amikor az ország tízezer trafikosa tervezte, hogy egyszerre lép sztrájkba, így tiltakozva a határok eltörlését követően várható cigarettadömping ellen. Ausztriában ugyanis a dohánytermékek árában jóval magasabb az adótartalom, mint a tőle keletebbre fekvő országokban, így Bécsben akár kétszer annyiba is kerülhet – a törvény szerint legkevesebb 3,25 euróba – egy doboz cigaretta, mint Magyarországon vagy Szlovákiában. Mindeddig vámszabályok védték az osztrák dohányárut, hiszen egy utas egyszerre legföljebb huszonöt szál saját fogyasztásra szánt cigarettát vihetett magával Ausztriába. Ez a szám változik hivatalosan nyolcszázra. Mivel azonban a jövőben esetlegessé válnak az ellenőrzések, a sajtó és a szakszervezetek félelmei szerint sosem látott méreteket ölt a csempészés. Szlovéniára már július óta nem vonatkozik a szigor, Csehországgal szemben 2008, Magyarországra és Szlovákiára vonatkozóan 2009 elején törlik el a korlátozást.
Mindazonáltal igencsak rossz diplomáciai üzenete lett volna a sztrájknak a schengeni övezet kiterjesztésének előestéjén. Az emberek valószínűleg sosem fogják elfelejteni azokat a képeket, amelyek a határok megnyitásakor készültek, amikor is keletiek és nyugatiak, köztük az NDK-ból érkezettek tömege végre nyugodtan foghatott kezet egymással. Mindenki boldog volt és bizakodott, a lelkesedésnek azonban ma már nyoma sincs. Burgenlandban a kilencvenes évek elején feltűntek a „Magyarok, ne lopjatok!” és a „Ne turkálj a saláták között!” feliratok, ma pedig többek között környezetvédelmi és közbiztonsági problémák mérgezik a viszonyt. A kabinet most – legalábbis ideiglenesen – meg tudta állítani a trafikosok tiltakozáshullámát, a sztrájk árnyékában ugyanis adókedvezményeket és más gazdasági előnyöket ígért. Mint arról a pénzügyminisztérium államtitkára, Christoph Matznetter minapi sajtótájékoztatóján beszámolt, a dohányárusok ezentúl forgalmazhatnak például alkoholmentes italokat és bizonyos recept nélkül kapható gyógyhatású készítményeket is, vagyis bővíthetik árukínálatukat. „Ez jó nap a tízezer boltos számára” – fogalmazott tájékoztatója elején hangzatosan a politikus.
Jellemző mindazonáltal, hogy a sztrájk előkészületeiről és a tárgyalások folyamatáról maguk az érintettek, vagyis a trafikosok sem rendelkeztek túl sok információval – legalábbis így tűnt, ha beszédbe elegyedett velük az ember. Tudták, hogy hétfőn a tervek szerint nem nyitnak ki, de hogy végül miért fújta le a szakszervezet a tiltakozást, arra egyetlen boltos sem tudta a választ a Stephanskirche környékén. A bevételkieséstől persze tartanak, de mint mondták, az, hogy a karácsonyi bevásárló időszak kezdetén kihagyjanak egy napot, biztosan nem segít a helyzetükön.