Szabadlábon Erdélyben

Az m2-n vetített, augusztusban rögzített, 15 részes, Gyergyó, Csík és Kovászna vidékét körbejáró, Szabadlábon Erdélyben című útifilm hat huszonéves fiatal (három budapesti, három erdélyi) barangolását mutatja be, kiegészítve a szubjektum mindenre érzékeny érdeklődésével. A cél egy olyan területet közelebb vinni a fiatalsághoz, amely számtalan érdekességet, történelmet, dicső és szomorú múltat rejt magában.

Donca Attila szatmári születésű, huszonegy éves egyetemista, a kolozsvári egyetem Sapienta környezettudományi karának hallgatója. A Partiumból érkezett, és kétnapos tartózkodása alatt részt vett egy műsor felvételén, elment futni a Margitszigetre, közben lapunknak mesélt a Szabadlábon Erdélyben kalandjairól.
Sportol, zenél, vonós hangszereket restaurál: sokoldalú személyiség. A műsorba egy tanárának köszönhetően került be, aki egy válogatásra invitálta Marosvásárhelyre. Az új arculatot kereső szerkesztőknek, készítőknek megtetszett a vidám, közvetlen személyiség, így elkezdődhetett a felkészülés, majd a forgatás.
Donca Attilát a hatodiktól a tizedik adásig láthatják a nézők műsorvezető társával, a budapesti Kisfalusi Lehellel. A stáb által készített útifilm célja, hogy közelebb hozza a fiatalsághoz Erdélyt, felkeltse az érdeklődést iránta, és bebizonyítsa, hogy szinte mindenhol vendégszeretetre és számtalan látnivalóra talál. Donca Attila szerint ez mind sikerült, mert nem túl elvont, nem is felszínes, komoly tényekre épül, és turisztikailag is használható. Mint elmondta, Erdélyt nem lehet bemutatni, csupán részekként, egy keveset a rengetegből;, túl nagy, hogy egyszerre befogadhatóvá váljék. Arra a kérdésre, amely szerint az igazi vagy az idillikus Székelyföld tárult-e elénk, azt válaszolta, hogy nem színezték ki a részeket, egyszerűen ott ilyen a hangulat, így fogadják a látogatókat.
Ő maga már többet tud Erdélyről, mint a sorozat készítése előtt. Elmondása szerint nagyapja, aki csíki születésű, nem nagyon beszélt a székelységről, így mikor megtudta, hogy Csík és környéke lesz az ő területe, azonnal elkezdett utánajárni a történelemnek, nevezetességeknek, demográfiai adatoknak és így tovább. Abszolút felfedezés volt számára ez a tizenkét nap, amely jó hangulatban és a műsorvezető társával kialakított barátság jegyében telt el. Az epizódokban a fiatalok nem mellőzik a kényesebb témákat sem, így kerül szóba többek között a magyar állampolgárság kérdése, a magyar–román viszony, a jövő és a karrier. Ennek kapcsán merült fel a műsorban elhangzó „minden gyermek viszszatalál a szülőföldre” kijelentés érvényessége is, amellyel Donca Attila csak részben ért egyet. Természetesen örökre sosem hagyná ott a szülőfaluját, de szívesen próbálna szerencsét az Európai Unióban, főleg a végzettségének megfelelő munkakörben. A kettős állampolgárság, az etnikai, demográfiai problémák és a magyar–román kapcsolatra vonatkozó kérdésekre a válaszok határozottan csengtek: Donca Attilának meggyőződése, hogy a problémákkal kapcsolatban nem szabad sarkítani – minden a hozzáállás kérdése. Személy szerint neki sok román barátja van, a kedvese is román.
A demográfiai visszaszorulásra egy érdekes magyarázattal szolgált: a magyarok szerinte túl toleránsak, és ez a tolerancia járul hozzá a népesség megcsappanásához, a gyors asszimilációhoz.
A műsor az erdélyi és a székely kultúrát tolmácsolja történelmi, földrajzi, szociográfiai és néprajzi ismeretekkel gazdagítva, a zene és a vizualitás erejével, szombat délutánonként egészen 2008. január közepéig.