Ismét pluszterhet rótt a kormány a vállalkozókra, amikor két évvel ezelőtt elfogadta a nyugdíjtörvény azon módosítását, amely korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetéséről rendelkezik. Ennek értelmében ugyanis az egészségre különösen ártalmas munkát végzők csak úgy szerezhetik meg a korkedvezményesnyugdíj-jogosultságot, ha munkaadójuk 13 százalékos többletjárulékot fizet. Igaz, ebben az évben az APEH-hoz „csak” a járulék 25 százaléka folyik be, mivel a kormány a fokozatosság elvét követve az új adó háromnegyedét még átvállalja. Jövőre azonban az állami költségvetés már csak a 13 százalékos járulék ötven százalékát, 2010-ben 25 százalékát fizeti meg a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó helyett, hogy 2011. január 1-jétől teljes mértékben a munkaadók nyakába akassza az újfajta adóterhet.
*
Jelenleg hozzávetőlegesen nyolcszáz, az egészségre különösen ártalmas munkakör van, amelyekben összesen 150 ezer biztosított dolgozik. Ez akár másfél milliárd forintnyi bevételt is jelenthet az államnak. Külön fejezetet nyit a korkedvezmény-biztosítási járulék befizetése esetén az a tény, hogy az állami tulajdonú vállalatoknál, a központi költségvetésből kell(ene) kigazdálkodni a pluszadót. A egészségre különösen ártalmas munkát végzők köre leginkább a MÁV, a Volán, az ÁNTSZ, és a Paksi Atomerőmű esetén jellemző.
Lapunk az új adóteher kapcsán feltett kérdéseire a Kormányszóvivői Iroda válaszában úgy fogalmazott: az intézkedés célja, hogy minél kevesebb ember dolgozzon egészségre ártalmas, az emberi szervezetet fokozottan igénybe vevő munkakörülmények között. Ezzel párhuzamosan azonban a törvényi előírásban az is szerepel, hogy a vállalkozó csak úgy mentesülhet a járulékfizetés alól, ha jelentősen javítja a munkakörülményeket és az egészségügyi feltételeket, valamint mindezt be is bizonyítja egy hivatalos eljárás során.
A Miniszterelnöki Hivatal kifejtette: a mentesség lehetősége arra sarkallja a munkaadókat, hogy javítsanak a munkakörülményeken, hiszen csak az egészségre fokozott mértékben terhelő munkakörülmények lényeges javításával mentesülhetnek a járulék megfizetése alól. Természetesen ehhez komoly fejlesztésekre, beruházásokra van szükség. „Az Ön által felsorolt állami cégek önállóan gazdálkodó szervezetek, ezért fejlesztési terveikről csak ők tudnak konkrét felvilágosítást adni” – állt a reagálásban.
Megkérdeztük az érintett vállalatokat is, akik közül az ÁNTSZ úgy nyilatkozott, hogy alkalmazottjaitól nem érkezett a korkedvezményes nyugdíjazásra vonatkozó kérelem. A Volán-társaságok esetében ismeretes, november végén tartottak sztrájkot, amiért a korkedvezményes nyugdíjat a buszsofőrök által vezetett jármű típusához akarták kötni. Akkor előre jelezték azt is, a korkedvezményes nyugdíjazás szabályainak változásai miatt további feszültségek várhatók a bértárgyalásokban. A Volán-társaságok január 30-ra hirdettek újabb munkabeszüntetést. Az Államvasutak Zrt. a témában úgy nyilatkozott: A MÁV-nak jelentős többletköltséget okoz ez a járulék, ugyanis a munkavállalók mintegy 30 százaléka ilyen munkakörben dolgozik, csoportszinten az érintett munkavállalók száma pedig körülbelül 9800 fő. „A 2008. évi üzleti terv a személyi jellegű ráfordítások között tartalmazza a fizetendő járulékot, amelynek összege a MÁV-csoportra nézve 2008-ban közel 930 millió forint lesz” – írta a vállalat.
– A Paksi Atomerőmű dolgozói közül tavaly 330 fő vette igénybe a korkedvezményt nyugdíjba vonulásakor, ebben az évben hozzávetőleg 200 fő jogosult a nyugdíjazás ilyen formájára – válaszolta Mittler István. Az erőmű kommunikációs vezetője elmondta azt is, számukra a járulék befizetése nem okoz finanszírozási problémát.
Vlagyimir Putyin
Putyin csak játszadozik Donald Trumppal?
