Orosz gázvezeték Szerbiában

A szerb kormány tegnap átfogó energiaügyi megállapodást kötött az orosz elnökkel, amelynek értelmében a Gazprom többségi tulajdont szerzett a délkelet-európai ország energiacégében, a NIS-ben. Cserébe a Déli Áramlat elnevezésű gázvezetéket Szerbián vinnék keresztül, valamint egy gáztározót is felépítenének déli szomszédunknál. Szakértők szerint ez nem hozta közelebb a cső megvalósulását, Magyarországnak viszont jól jöhet egy közeli, Ukrajnát elkerülő vezeték.

Már biztos, hogy Szerbiát is érinti a Déli Áramlat gázvezeték, amelynek megépülését Oroszország szorgalmazza, ellentételezve ezzel az unió által támogatott Nabucco-projektet. A csőhálózat annak a megállapodásnak a keretein belül veszi déli szomszédunk felé az irányt, amelyet tegnap kötött Moszkvában Borisz Tadics szerb köztársasági elnök és Vojiszlav Kostunica miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az orosz állami gázipari óriáscég, a Gazprom ezért cserébe 400 millió euróért hozzájutott a szerb energetikai vállalat, a NIS 51 százalékos tulajdonához, s további 500 millió euróból fejleszti majd azt. Utóbbi ügylet azért érdekes, mert korábban a szerb kormány még privatizációs eljárás során értékesítette volna a társaság negyedét, s a Mol is érdeklődött volna a részesedés iránt. A Déli Áramlat tervét korábban a Kék Áramlat helyettesítette, amelyben még Törökország is szerepet kapott volna, ám a mostani szándékok szerint a gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián keresztül jutna el Szerbiába. Ám kérdéses, hogy onnan miként éri majd el Észak-Olaszországot. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy Magyarországot nem érinti a cső.
– Mindenképpen jó lenne egy tranzitvezeték a Balkánon át, még ha nem is érinti Magyarországot – mondta el lapunknak Deák András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. A lényeg az lenne, hogy ne az Ukrajnából érkező gáz legyen az egyetlen forrásunk, s erre a legtökéletesebb megoldást a Nabucco jelentené. A két elképzelt gázvezeték nem feltétlenül oltaná ki egymást, mivel Európa földgázéhsége folyamatosan növekszik, így mindkét cső számára lehet piac. Deák szerint a mostani megállapodás alig hozta közelebb a Déli Áramlat megvalósulását.

Egyezség az OMV-vel. Az OMV osztrák gázkonszern és a Gazprom tegnap együttműködési megállapodást kötött a baumgarteni közép-európai gázipari kereskedelmi platform (Central European Gas Hub – CEGH) közös fejlesztéséről és bővítéséről. Az egyezményt Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom alelnöke írta alá Bécsben. A CEGH az OMV leányvállalataként Baumgartenben, a szlovák határ közelében működik, és a közös cél az, hogy a kontinentális Európa legnagyobb gázipari kereskedelmi platformjává fejleszszék. A két cég mostantól ötven-ötven százalékos arányban részesedik belőle. (MTI)