Túlélő H1N1
A H1N1 vírus – eredeti nevén sertésinfluenza – Mexikóból indult, és más járványokhoz képest rendkívüli sebességgel terjed. Minden korábbi világjárványt okozó törzs genetikai állományában jelen volt egy bizonyos génszakasz a PB2 jelű génben, az új H1N1-ből azonban ez hiányzik. A tudósok szerint fontos tehát nyomon követni e genetikai szakasz esetleges változását, mert jelezheti, hogy a vírus mikor kapcsol nagyobb sebességre. E hiányossága miatt azonban a H1N1-nek ma még kisebb a fertőzőképessége, mint a többi HN vírustörzsnek, de mivel az orrban jól megél, sokáig keringhet az emberek közt.
A betegség tünetei azonosak a szezonális influenzáéival, három-négy nap, legfeljebb egy hét alatt gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlnak. Légúti megbetegedés, tehát cseppfertőzéssel terjed. A tünetek: láz, izomfájdalom, köhögés. A kutatók mutációt is találtak, mely lehetővé teszi, hogy az új H1N1 vírus túléljen a vékonybélben. (Erre a szezonális influenza vírusa nem képes.) Ez magyarázza, miért van a betegeknek a szokásosnál több emésztőrendszeri panaszuk. A megelőzés leghatásosabb eszköze a védőoltás.
A H1N1 influenza abban különbözik a hagyományostól, hogy nem szezonális járvány, tehát jelenleg valószínűleg az új vírus okozza az influenzás tüneteket. Nem tudható, hogy a szokásos őszi influenzaszezon idején megtörténik-e a vírus mutációja, és ez átveszi-e a szezonális influenza helyét. A borúlátók attól tartanak, hogy ősszel előretörhet a járvány, és a népesség 30 százalékát fertőzheti meg. Sőt, hasonlóan az 1918–19-es spanyolnáthához, a veszélyesebb formája is megjelenhet. A járvány főként a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érintheti, a 60 év felettiek körében a szezonális influenzához képest kevésbé jelenhet meg. A fertőzöttek 75 százaléka eddig a 29 év alattiak köréből került ki, a betegek 22 százaléka 9 év alatti gyermek, egyharmada tinédzser, további 20 százaléka pedig 20 és 29 év közötti fiatal felnőtt. Különösen veszélyezteti az influenza a súlyosan elhízott embereket, a terhes nőket, illetve a krónikus betegeket.
Egyetlen kutatólaboratórium található ma Magyarországon, ahol influenza elleni oltóanyagot lehet gyártani, ez a pilisborosjenői Omninvest Oltóanyag-termelő és Kutatásfejlesztő Kereskedelmi Kft. A céget 1991-ben két közgazdász, Vajó Péter és Laczkó Tamás alapította, akik a klinikai kutatás-fejlesztésben láttak üzletet. A társaságot először 1993 végén helyezték offshore alapokra, amikor résztulajdonos lett benne a Liechtensteinben bejegyzett – ismeretlen hátterű – Tucona cég. A szintén ismeretlen hátterű ciprusi Sumpter Pharmaceuticals Ltd. 1997 júniusában vette át a Tucona részesedését, 2000-től 91 százalékos tulajdonosa a társaságnak; a fennmaradó hányad Laczkó Tamásé. 1994–95-ben 950 milliós beruházással építették fel a pilisborosjenői laboratóriumot, és már 1995-ben ötéves szerződést kötöttek az Országos Közegészségügyi Intézettel, hogy ők szállítják az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, a lakosság számára ingyenes influenzaoltást. Mivel közben változott a törvény, közbeszerzést kellett kiírni, amelyet szintén az Omninvest nyert. Az ellenzéki felvetésre, hogy a cég jogtalan előnyhöz jutott, Keller László akkori népjóléti államtitkár azt felelte: a külföldi ajánlatok ismeretében engedtek az árból. Igaz, hogy az Omninvest árai magasabbak a versenytársakéinál, azok azonban nem rendelkeztek „megfelelő igazolással”, valamint a magyarországi gyártó világjárvány esetén ki tudja elégíteni a hazai igényeket.
Az Omninvest forgalmának hetven százaléka származik az állami megrendelésekből. 2005 végén az Omninvest lett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett pályázat egyetlen résztvevője és győztese, ezzel kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a madárinfluenza elleni vakcina kifejlesztésére. A nemzetközi tudományos élet egy része szkepticizmussal tekintett a magyar madárinfluenza-vakcinára, amelyből végül – a világjárványveszély elmúltával – egyetlen ampullányit sem adtak el.
Bizonyosan jobb üzlet lesz azonban a cégnek a H1N1 vírus okozta járvány, mivel a WHO világjárványnak minősítette. A kötelező védekezésnek ugyan csak ajánlott eleme a lakosság majd felének a védőoltása, de tudható, hogy a magyar állam e mellett már elkötelezte magát. Ugyan még nincs megállapodás az egészségügyi kormányzat és az Omninvest között az árról, de tudható, hogy hatmillió vakcináról folyik az alkudozás, melyből négymillió ingyenes, vagyis az állam állja.
