A belvíz után az árvíz fenyeget az országban

Minden idők negyedik legmagasabb vízállását mérték Vásárosnaménynál a hét végén. A Tiszán levonuló árhullám jelenleg Tokaj felé tart, ahol a hét első felében várják a tetőzést. A folyó felső szakaszán több helyen is harmadfokú még a készültség. Továbbra is nagy gondot okoz a belvíz is az országban, még mindig 316 ezer hektár van víz alatt.

Nem a szivattyúzásra. Bár az elmúlt időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a hajdúböszörményi védelmi bizottság azzal fordult a megyei védelmi bizottsághoz, hogy az rendelje el a belvíz átszivattyúzását a Keleti-főcsatornába, szombati rendkívüli ülésén a testület nem tett eleget a város kérésének. – A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakmai álláspontja szerint ezt nem lehet megtenni, mert a Keleti-főcsatorna ivóvízbázisul szolgál néhány kisebb település és részben Debrecen számára. A megyeszékhely polgármestere ugyan úgy nyilatkozott, nincs feltétlenül szükségük a Keleti-főcsatornára mint vízbázisra, mert ők a saját rétegvizeikből is kiválóan el tudják magukat látni, a kisebb településeken lakó több mint négy és fél ezer ember azonban jelenleg csak onnan juthat ivóvízhez. Miattuk a megyei védelmi bizottság nem rendelte el azonnal a főcsatornába való szivattyúzást – jegyezte meg Rácz Róbert, a testület elnöke, aki hozzátette: döntöttek arról, hogy az ügyben Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkárhoz és a Tiszamenti Regionális Vízmű fenntartójához fordulnak. Szerinte ugyanis a tavaszi, várhatóan sokkal komolyabb bel- és árvízi problémák majdani kezelése érdekében fontos lenne bevonni a védekezési munkálatokba a Keleti-főcsatornát is. – A kisebb településeken élők ivóvízellátása megoldható Debrecen rétegvízkészleteiből, az ehhez szükséges rendszer tavaszra kiépíthető – hangsúlyozta Rácz. (B. A.)

Harminc centiméterre megközelítette az eddig mért legnagyobb vízállást a tiszai árhullám Vásárosnaménynál: itt a folyó tegnap 904 centiméterrel tetőzött. A Tisza országhatár és Vásárosnamény közötti szakaszán a hideg időjárás hatására apadás indult meg, a gátaknál azonban továbbra is harmadfokú a készültség. Vásárosnamény alatt még igen jelentős áradás várható, mivel a város alatt ömlik a Tiszába a szintén harmadfokú készenlétet indokoló magasságon áradó Szamos és Kraszna.
A belvíz miatt árad a Lónyay-főcsatorna is, amelynél másodfokú a védelmi készenlét. Ideiglenes védművek építésével erősítik a töltésrészeket, megmagasították a kismadai nyári gátat is.
A Tiszán vonuló árhullám miatt lezárták a forgalom elől az Aranyosapáti és Mezőladány közötti, 4115-ös számú utat. A folyó jövő héten kedden vagy szerdán tetőzik Tokajnál, a szakemberek 850 centiméter körüli csúcsértékre számítanak.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben árad a Bódva. A nyári árvíz során a város több pontján is átszakadt a gát: mindkét helyen, a L’Huillier-Coburg-kastély közelében és a kisvasúti hídnál már a homokzsákokat éri a Bódva, egyes helyeken már buzgárokat is észleltek. Szendrőnél stagnál a folyó vízszintje, de hét szivattyúval dolgoznak azon, hogy a víz ne érje el azt a három ingatlant, amelyet megközelített az ár. Az épületeket homokzsákokkal is körbebástyázták, a strand területét és a pihenőházak környékét viszont elöntötte a Bódva.
Elbontották Felsőzsolca határában a nyári árvízben összedőlt, a Kis-Sajó fölött átívelő, évek óta használaton kívüli közúti hidat, amely a Sajón jelenleg levonuló árhullámot visszaduzzasztotta.
Újabb 19 kilométerrel, 315 kilométerre növekedett az árvízi védekezés hosszúsága a Körösökön. A 340 kilométer hosszúságú védvonalból a Fekete-Körösön a legmagasabb, azaz harmadfokú, a Berettyón, a Kettős-, a Hármas- és a Sebes-Körös alsó szakaszán másodfokú a készültség.
Továbbra is nagy gondot okoz a belvíz az országban, még mindig 316 ezer hektár van víz alatt. Hajdú-Bihar megyében 390, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 290 négyzetkilométer a belvíz által elöntött terület nagysága. A szivattyútelepek folyamatosan működnek, a gépek több millió köbméter vizet emelnek át naponta a vízfolyásokba. Egyedül Békésben csökkent a belvíz alatt álló területek nagysága, ám még így is 577 négyzetkilométert borít a víz.
A kiöntött tóvíz befagyására számítanak a szakemberek a Balatonnál; a víz szintje 126 centiméter, és azt a szél a déli parton további 10 centiméterrel megemelheti, a befagyás miatt a víz nem tudna visszahúzódni Balatonfenyves, Balatonmária és Balatonkeresztúr mélyen fekvő parti településrészeiről. A Balaton magas vízszintjét a leginkább azzal magyarázzák, hogy a tó vízgyűjtőjén az idén eddig a százéves átlagnál 50 százalékkal több csapadék esett.
A Marcalon átvonuló árhullám a folyómeder partján összegyűlt, az októberi katasztrófa során kiömlött vörösiszapot mossa az élővizekbe, ezért a vízügyi szakemberek naponta 24 tonna gipszet adagolnak a folyóvízhez, hogy a folyó pH-értéke ne emelkedjen a megengedett határérték fölé.