Keresés
Magyar Nemzet
2020. október 23., péntek, Gyöngyi napja
HÍR TV – Háttérkép:Lehet-e a szólásszabadságnak határa?
Archívum, Égigérő
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/egigero/csodot-mondott-az-organikus-szemlelet-4091225/

Csődöt mondott az organikus szemlélet?

Úgy hallani, lassan vonul ki az egyetem Piliscsabáról.

Azért a kérdés így feltéve inkább provokatív, mint tényszerű. Ráadásul a Pázmány épületeinek sorsára sem kaphatunk ebben az irányban jó választ. Mert mi is történt az ország (tavalyig) egyetlen egyetemi nagyközségében? A volt szovjet laktanya épületeit a rendszerváltás után – többek között Makovecz Imre ötlete nyomán – egyenként áttervezték, és újabbakkal egészítették ki, hogy a terület be tudja fogadni az újonnan induló katolikus egyetem bölcsészkarát. A munkában több organikus építész is részt vett, a végeredmény pedig egy szakmailag elég vegyesen megítélhető, önmagával sem harmonikus épületcsoport lett.

Ezek között van művészi szempontból kiemelkedő értékű munka (Makovecz Stephaneuma) és van köztük vitatható megoldás is. Egyenként azért mindegyik kedvelhető, jó szándékú épület, de együtt nekem kicsit tömény az összhatás. Mindig zavart, hogy egy összetartó alkotó közösség – ráadásul közös értékrenddel – miért nem tudott hasonló épületeket létrehozni? A kérdésre ma sem tudom a választ, de a campus sorsa nem ezen múlt.

 

A problémát több tényező együttes hatása okozza: ezek a házak használati értéküket tekintve valószínűleg nem tudnak naprakész választ adni egy mai egyetem számára.

Az egyedi stílus miatt drága lehet az épületek karbantartása, de ennél is nagyobb baj, hogy az egymástól elszórtan telepített, külön épületek a lehető legkedvezőtlenebbek hőtechnikai szempontból. Ha sok a lehűlő felület, drága a fűtés, gazdaságtalan a működtetés. A rendszerváltás után épült házak feltehetően nincsenek túlzottan hőszigetelve.

Budapesttől huszonöt kilométerre van a campus, ami vonattal, autóval, busszal ugyan megközelíthető, de akkor is ki kell mondani, az ide járó egyetemisták ingázni kénytelenek. Ez nem teszi éppen vonzóvá, versenyképessé az egyetemet vetélytársaival szemben.

 

Piliscsaba és a Pázmány a mai napig nem talált egymásra. Az egyetemistáknak épített kollégiumok lakói és a helyiek még kocsmában sem nagyon találkoznak, az egyetemi programok a helyiek számára nem ismertek. Így az egyelőre alvótelepülésként működő, szép, de amúgy ingerszegény közeg sem túl inspiratív az itt tanulók számára.

 

Valószínűleg a fentiek együttesen okozhatják a lassú kivonulást. Nem tudom, mi az egyetem terve a campusszal, feltehetően szerveznek majd ide képzéseket a jövőben is, de az épületek kihasználtsági foka úgy tűnik, már nem lesz a régi. Ha pedig tényleg elmennek, a településnek biztosan rosszat fog tenni a sok üres épület.

És hogy fenti provokatív kérdésemre is megpróbáljak választ adni: nem az organikus szemlélet mondott csődöt, inkább a praktikus szempontok nem lettek eléggé kielemezve a döntés előtt. Igaz, ezek nélkül nem is érdemes építészetet csinálni, organikust sem, mert aztán nézhetünk szembe a következményekkel.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

1956-os forradalom

A magyar kultúra egyik legnagyobb traumája a kommunista diktatúra térhódítása volt
Az 1956-os forradalom kitörési lehetőségnek látszott, ám annak leverésével, mentálhigiénés szempontból, elkezdődött Magyarország legsúlyosabb időszaka.

Nemzeti szuverenitás

A magyar és a lengyel zászlót gyalázta a holland napilap
A holland cikkhez mellékelt karikatúrán a magyar és a lengyel zászlón egy-egy felmutatott középső ujj szerepelt.

Kiemelt

Elkészült a Varjú atya '56-os szolgálatát bemutató dokumentumfilm
A katolikus pap társaival megírta 1956 igaz történetét, emiatt négy év börtönt kapott, kettőt le is ült.

Poszt-trauma

Bazi nagy gyurcsányi hazugság
Most az egyszer igaza van a 2006 őszi nemzetveretőnek.

Poszt-trauma

Péter balladája
„Így lettem én a kecskeb…szó Péter. Nem valami jó név, tudom, de hát, mondom, a népek hálátlanok.”

Poszt-trauma

Hol vagy, Hídember?
Budapesten a jól előkészített fejlesztések, felújítások sem haladnak.

Poszt-trauma

EU-zászlóval kampányolt Bíróért Karácsony
Bővült a lista, kiktől kell bocsánatot kérnie Karácsony Gergelynek.

Aktuális

Háttérbe szorult a nemzeti identitás Ferencvárosban
Baranyiék kötelező jelleggel tudják le a nemzeti ünnephez köthető eseményeket.

Fricz Tamás blogja

Donáth Anna és Cseh Katalin még nem tudják, hogy bukott politikusok
Teljesen fölösleges és értelmetlen mártírokat csinálni a Momentum üdvöskéiből. 
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!