Katonai kiképzőközpont létrehozását kezdeményezte Beregszászban az Ukrán Fegyveres Erők Nyugati Parancsnoksága. Az egység a Beregszászi Városi Tanácstól kérelmezte a kommunális tulajdonban lévő egykori laktanya visszaszolgáltatását. Terveik szerint Ukrajna Védelmi Minisztériuma 2019-ig felújítaná a romos épületeket, és lehetővé tenné mintegy 600 katonacsalád beköltöztetését a Vérke-parti városba. Magas rangú katonai tisztviselők még a tanács február 8-i ülésén szerették volna ráerőltetni akaratukat a város vezetőire, akik végül nem tűzték napirendre a kérdést.
– Provokatív szándék sejthető a kezdeményezés mögött – mondta lapunknak Darcsi Karolina, a városi tanács közös magyar frakciójának vezetője. – Katonai-stratégiai ügyről van szó, a tanács önmagában nem kompetens egy ilyen volumenű kérdés eldöntésében. Levélben fordultunk az ukrán parlament elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjéhez, a parlament kárpátaljai képviselőihez, összesen több mint 11 illetékeshez, hogy adjanak magyarázatot az objektum létrehozásának szükségességéről, valamint konkrét leírást az elképzeléseikről. Ám egyelőre nem kaptunk választ a megkeresésekre – folytatta. A képviselő elképzelhetetlennek tartja a romos állapotban lévő épületek két éven belüli felújítását. Több milliárd hrivnyás (1 hrivnya kb. 9 forint) befektetés szükséges egy katonai létesítmény kivitelezéséhez, erre Ukrajnának feltehetően nincs elegendő forrása. A forráshiánnyal tisztában vannak a törekvés kezdeményezői is, akik a NATO és Ukrajna együttműködésének égisze alatt képzelik el a katonai alakulat infrastruktúrájának helyreállítását. Magyarán a nyugati partnerektől várnak pénzügyi támogatást, harcászati eszközöket és vélhetően megfelelő kiképzést is. Azt elfelejtik, hogy az ország – vezetői magatartásával és ésszerűtlen döntéseivel – korántsem az európai normák s a NATO-csatlakozás felé halad. Magyarország, a kisebbségek jogait súlyosan korlátozó oktatási törvény miatt, élen jár Ukrajna integrációs törekvéseinek gátolásában.