Keresés
Magyar Nemzet
2020. december 3., csütörtök, Ferenc, Olívia napja
HÍR TV – CSÖRTESzájer hibáját ne akarják kiterjeszteni a Fideszre.
Archívum, Hétvégi Magazin
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/istvan-a-kiraly-wakandaban-3852398/

István, a király Wakandában?

Az afrofuturizmus lehetséges jövőképeket kínál az eltörölt múlt helyett a fekete kontinensnek.

A mese szerint Afrika mélyén titkos királyság található: ez az ország egy különleges fémen alapuló, rendkívül fejlett technológiával hozott létre utópiát a hányatott sorsú kontinens közepén. Ez a titkos államalakulat kimaradt a történelem viharaiból: népüket nem hurcolták el rabszolgának, földjeiket nem foglalták el a kegyetlen európai gyarmatosítók. Ez a hely, a fiktív Wakanda a kiindulópontja a Marvel Univerzum legutóbbi képregényfilmjének, a Fekete Párducnak, amely az első olyan Marvel-mozi, amelynek fekete karakter a főhőse. A Fekete Párduc a nyitóhétvégén tarolt a pénztáraknál.

A futurisztikus afrikai utópia képe nem a semmiből jött: a film és az alapjául szolgáló, hatvanas évek óta futó képregénysorozat az egyre inkább látható irányzat, az afrofuturizmus eddigi legsikeresebb darabja.

„El tud-e képzelni lehetséges jövőket egy olyan közösség, amelynek múltját direkt eltörölték, és amelynek energiáit folyamatosan lekötötte történelmének felkutatása?” – tette fel a kérdést Mark Dery kritikus 1994-ben megjelent esszéjében, amelyben először nevezett meg egy olyan közös nevezőt, amely már évtizedek óta jelen volt a fekete alkotók művészetében. Az afrofuturizmus kifejezést azóta széles körben alkalmazzák a fekete művészek alkotásaira a zenétől a festészeten át a scifiirodalomig és azon túl, lényege pedig abban áll, hogy olyan jövőképeket és elképzelt történelmet alkot, amely alapvetően eltér a nyugati világ által megrajzolt narratíváktól.

A zenében ez a dzsessz-zenész Sun Ra művészetével kezdődött, aki tudatosan szőtte bele alkotásaiba az űrkorszak és a scifi témáit: ez a szál tőle kezdve fellelhető a fekete zenészek alkotásaiban a George Clinton-féle Funkadelicen és Parliamenten át egészen Janelle Monáéig, aki idén készül kiadni negyedik lemezét, amelyet ismét különféle scifihatások formáltak. A Fekete Párduc több mint fél évszázada futó képregényfüzetei mellett pedig az irodalomban is egyre hangsúlyosabban jelentek meg az afrofuturista víziók: Samuel R. Delany, Nalo Hopkinson és Octavia E. Butler művei kövezték ki az utat; az elmúlt két évben egy fekete alkotó, Nora K. Jemisin művei nyerték el a scifi Oscarjának számító Hugo-díjat; a Trónok harca-szerző George R. R. Martin pedig jelenleg producerként dolgozik egy másik afrofuturista alkotó, Nnedi Okorafor művének sorozatverzióján.

Az idén tízéves Marvel-filmuniverzum első, fekete főszereplővel készülő darabja ennek a szerteágazó mozgalomnak a fősodorbeli megjelenése. Ennek megfelelően a készítők nem is aprózták el a mondanivalót. Wakanda új, ifjú királyának fő dilemmája az, segítsenek-e a nyomorult körülmények között tengődő afrikai és amerikai feketéken, vagy zárkózzanak el továbbra is, hogy megőrizzék Wakanda titkát. A cselekményét és fordulatait tekintve talán nem annyira erős – furcsamód az István, a királyt megidéző – történetbe egyszerre szőtték bele a titokban létező fekete utópia, Wakanda meséjét, miközben finoman vagy éppen egészen egyértelműen utalnak a világszerte szétszóródott, történelem nélkül maradt feketék évszázados elnyomására.

A filmet, illetve Wakandát átitatja az afrofuturista esztétika, miközben minden egyes vizuális utalásnak megtalálhatjuk a helyét Afrika térképén: Wakanda mind az öt törzsének ruhái, a különböző jelenetekben felbukkanó zenék, táncok, rituálék és szimbólumok mind egy-egy valóban létező afrikai kultúrára utalnak. Teszik mindezt egy olyan szereplőgárdával, amelyben a fekete férfi- és női színészek tucatjai mellett mindössze két fehér mellékszereplő kap helyet, zenéjét pedig a kortárs hip-hop legnagyobb sztárja, Kendrick Lamar jegyzi. Ehhez hozzájön még az is, hogy a szokásokkal ellentétben ezt a mozit alig próbálták a többi Marvel-filmhez kötni, így önmagában is megállja a helyét, és leginkább állásfoglalásként, az afrofuturizmus tézisfilmjeként értelmezhető.

– Az „otthon” szó a hétköznapi értelem mellett azt a helyet is jelöli, ahonnan jöttél. Számos afroamerikai számára ez nehezen megfogható fogalom, mert egyszerűen nem ismerjük az otthont.  A rabszolga-kereskedelem eltörölte a neveket, az identitásokat, és fájdalmas módszerekkel kulturális amnéziát erőltetett ránk. A Fekete Párduc többek között az otthon illúzióját adja meg olyanoknak, akik számára az ismeretlen – írja Marc Bernardin, a SyFy Wire újságírója a film kapcsán.

Nem véletlen, hogy olyan híres fekete előadók, mint Snoop Dogg külön programot indítottak, hogy minél több fekete fiatal nézze meg a filmet. Egy biztos: a Fekete Párduc sosem fogja azt jelenteni a fehér nézőknek, mint a feketéknek – sokak számára talán nehéz is megérteni, miért olyan nagy dolog ez a fekete közösségeknek.

Pedig ebben rejlik a film lényege: míg a nyugati és a keleti népek nagy része vissza tud tekinteni hatalmas és gyakran a legendák ködébe vesző írott történelmére, majd erre alapozva érdekesebbnél érdekesebb reményteli jövőket tud felvázolni magának, az Afrika legkülönbözőbb részeiről és a világ legkülönbözőbb részeire elhurcolt fekete rabszolgák leszármazottainak újra fel kell találniuk saját történelmüket, és ki kell találniuk saját jövőjüket a művészetek, a zene és a fikció segítségével. Ebben a kontextusban, az afrofuturizmus populáris vetületeként lép elő most a fénybe Wakanda, a képzeletbeli utópia Afrika szívében.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Titkosszolgálati művelet

Bosszú Brüsszelből?
Földi László szerint titkosszolgálati művelet áldozata lett Szájer József, aki mint célszemély maga is tett azért, hogy ilyen helyzetbe kerüljön.

Koronavírus

Sokat késhet a nyugati vakcina, felelőtlenség uniós osztozkodásra várni
Magyarországon csak olyan oltást lehet majd beadatni, amit a magyar hatóságok biztonságosnak tartanak.

Kiemelt

Online Zenthe decemberben
Online színházi programokat tervez a Zenthe Ferenc Színház a szeretet hónapjára.

Poszt-trauma

Alacsony vérnyomásra hallgasson Varju Lászlót!
Talány, mi mozgathatja a DK erős(nek gondolt) emberét.

Poszt-trauma

Jakab Péter végre elindulhatna a felnőtté válás útján
A „kis Peti” toporzékol és továbbra sem fér a bőrébe.

Poszt-trauma

Migránspolitika és nyugat-európai bűntudat
Eltérő utakon járunk. De nem mi vagyunk azok, akik valahol utat vesztettek.

Poszt-trauma

A kettős mérce törvénye
Mennyire szabad komolyan venni a Demeter Szilárd ellen tiltakozókat?

Aktuális

Az internetes kereskedelem nyertese lett a járvány miatti válságnak
A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 43 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát.

Fricz Tamás blogja

George Clooney, Soros és a globális elit hasznos – nem idiótája, hanem – katonája
A nagyon sármos, világhírű színészre nem érvényes az, amit Lenin mondott a bolsevik rendszert lelkesen támogató, naiv nyugati értelmiségiekre.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!