Keresés
Magyar Nemzet
2020. február 20., csütörtök, Aladár, Álmos napja
Archívum, Hétvégi Magazin
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/istvan-a-kiraly-wakandaban-3852398/

István, a király Wakandában?

Az afrofuturizmus lehetséges jövőképeket kínál az eltörölt múlt helyett a fekete kontinensnek.

A mese szerint Afrika mélyén titkos királyság található: ez az ország egy különleges fémen alapuló, rendkívül fejlett technológiával hozott létre utópiát a hányatott sorsú kontinens közepén. Ez a titkos államalakulat kimaradt a történelem viharaiból: népüket nem hurcolták el rabszolgának, földjeiket nem foglalták el a kegyetlen európai gyarmatosítók. Ez a hely, a fiktív Wakanda a kiindulópontja a Marvel Univerzum legutóbbi képregényfilmjének, a Fekete Párducnak, amely az első olyan Marvel-mozi, amelynek fekete karakter a főhőse. A Fekete Párduc a nyitóhétvégén tarolt a pénztáraknál.

A futurisztikus afrikai utópia képe nem a semmiből jött: a film és az alapjául szolgáló, hatvanas évek óta futó képregénysorozat az egyre inkább látható irányzat, az afrofuturizmus eddigi legsikeresebb darabja.

„El tud-e képzelni lehetséges jövőket egy olyan közösség, amelynek múltját direkt eltörölték, és amelynek energiáit folyamatosan lekötötte történelmének felkutatása?” – tette fel a kérdést Mark Dery kritikus 1994-ben megjelent esszéjében, amelyben először nevezett meg egy olyan közös nevezőt, amely már évtizedek óta jelen volt a fekete alkotók művészetében. Az afrofuturizmus kifejezést azóta széles körben alkalmazzák a fekete művészek alkotásaira a zenétől a festészeten át a scifiirodalomig és azon túl, lényege pedig abban áll, hogy olyan jövőképeket és elképzelt történelmet alkot, amely alapvetően eltér a nyugati világ által megrajzolt narratíváktól.

A zenében ez a dzsessz-zenész Sun Ra művészetével kezdődött, aki tudatosan szőtte bele alkotásaiba az űrkorszak és a scifi témáit: ez a szál tőle kezdve fellelhető a fekete zenészek alkotásaiban a George Clinton-féle Funkadelicen és Parliamenten át egészen Janelle Monáéig, aki idén készül kiadni negyedik lemezét, amelyet ismét különféle scifihatások formáltak. A Fekete Párduc több mint fél évszázada futó képregényfüzetei mellett pedig az irodalomban is egyre hangsúlyosabban jelentek meg az afrofuturista víziók: Samuel R. Delany, Nalo Hopkinson és Octavia E. Butler művei kövezték ki az utat; az elmúlt két évben egy fekete alkotó, Nora K. Jemisin művei nyerték el a scifi Oscarjának számító Hugo-díjat; a Trónok harca-szerző George R. R. Martin pedig jelenleg producerként dolgozik egy másik afrofuturista alkotó, Nnedi Okorafor művének sorozatverzióján.

Az idén tízéves Marvel-filmuniverzum első, fekete főszereplővel készülő darabja ennek a szerteágazó mozgalomnak a fősodorbeli megjelenése. Ennek megfelelően a készítők nem is aprózták el a mondanivalót. Wakanda új, ifjú királyának fő dilemmája az, segítsenek-e a nyomorult körülmények között tengődő afrikai és amerikai feketéken, vagy zárkózzanak el továbbra is, hogy megőrizzék Wakanda titkát. A cselekményét és fordulatait tekintve talán nem annyira erős – furcsamód az István, a királyt megidéző – történetbe egyszerre szőtték bele a titokban létező fekete utópia, Wakanda meséjét, miközben finoman vagy éppen egészen egyértelműen utalnak a világszerte szétszóródott, történelem nélkül maradt feketék évszázados elnyomására.

A filmet, illetve Wakandát átitatja az afrofuturista esztétika, miközben minden egyes vizuális utalásnak megtalálhatjuk a helyét Afrika térképén: Wakanda mind az öt törzsének ruhái, a különböző jelenetekben felbukkanó zenék, táncok, rituálék és szimbólumok mind egy-egy valóban létező afrikai kultúrára utalnak. Teszik mindezt egy olyan szereplőgárdával, amelyben a fekete férfi- és női színészek tucatjai mellett mindössze két fehér mellékszereplő kap helyet, zenéjét pedig a kortárs hip-hop legnagyobb sztárja, Kendrick Lamar jegyzi. Ehhez hozzájön még az is, hogy a szokásokkal ellentétben ezt a mozit alig próbálták a többi Marvel-filmhez kötni, így önmagában is megállja a helyét, és leginkább állásfoglalásként, az afrofuturizmus tézisfilmjeként értelmezhető.

– Az „otthon” szó a hétköznapi értelem mellett azt a helyet is jelöli, ahonnan jöttél. Számos afroamerikai számára ez nehezen megfogható fogalom, mert egyszerűen nem ismerjük az otthont.  A rabszolga-kereskedelem eltörölte a neveket, az identitásokat, és fájdalmas módszerekkel kulturális amnéziát erőltetett ránk. A Fekete Párduc többek között az otthon illúzióját adja meg olyanoknak, akik számára az ismeretlen – írja Marc Bernardin, a SyFy Wire újságírója a film kapcsán.

Nem véletlen, hogy olyan híres fekete előadók, mint Snoop Dogg külön programot indítottak, hogy minél több fekete fiatal nézze meg a filmet. Egy biztos: a Fekete Párduc sosem fogja azt jelenteni a fehér nézőknek, mint a feketéknek – sokak számára talán nehéz is megérteni, miért olyan nagy dolog ez a fekete közösségeknek.

Pedig ebben rejlik a film lényege: míg a nyugati és a keleti népek nagy része vissza tud tekinteni hatalmas és gyakran a legendák ködébe vesző írott történelmére, majd erre alapozva érdekesebbnél érdekesebb reményteli jövőket tud felvázolni magának, az Afrika legkülönbözőbb részeiről és a világ legkülönbözőbb részeire elhurcolt fekete rabszolgák leszármazottainak újra fel kell találniuk saját történelmüket, és ki kell találniuk saját jövőjüket a művészetek, a zene és a fikció segítségével. Ebben a kontextusban, az afrofuturizmus populáris vetületeként lép elő most a fénybe Wakanda, a képzeletbeli utópia Afrika szívében.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Mentáltréning és dupla adag videó
Nyári klubváltása óta Szikora először szerepelt vendégként az Elek Gyula Arénában, a rutinos kapus hosszan merengett a meccs előtt azon, vajon milyen lesz a visszatérése a Népligetbe.

Poszt-trauma

Greta hol vagy?
A migránsok iszonyatos környezetszennyezése jól láthatóan csak a helyieket zavarja.

Poszt-trauma

Könnyű pénz, csak gyűlölni kell
Na meg Orbánozni.

Poszt-trauma

Kovács László nekiugrott a nagyváradi magyaroknak – Hallgassa meg!
Nem volna itt az ideje visszavonulni?

Poszt-trauma

Az egyik Soros-féle civil szervezet beszólt két ballib polgármesternek
Nocsak, nocsak!

Hit pajzsa díj

„Egyszer kimondtam az igent, és nem akartam visszavonni”
Tanárnőként dolgozta végig az életét Imre Margit Ágota nővér, aki pont azelőtt lett bazilita növendék, hogy a kommunisták feloszlatták a szerzetesrendeket.

Google-Gulág

FRISSÍTVE - A Youtube állásfoglalásával
„Ha nem fékezzük meg a Google-t és a Facebookot, ők döntik el a 2022-es választást!”
Tüntetést tart a PestiSrácok.hu szerkesztősége csütörtökön ötkor a Google budapesti irodája előtt, mivel a technológiai óráscég mindenféle indoklás nélkül törölte a portál YouTube-csatornáját.

Aktuális

Az elmúlt évtizedben a kormány megduplázta a fizetéseket a szociális szférában
Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár Magyar Nemzetnek elmondta: a mostani növekedés hozzájárulhat a bérfelzárkóztatáshoz a területen.

Fricz Tamás blogja

Tizedik éve tart a Magyarország elleni támadássorozat
Ez a fegyverek nélkül vívott háború már nemcsak rólunk szól, hanem mindazon népekről és nemzetekről, akik szintén saját szuverenitásukért küzdenek a globális hatalmakkal szemben.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!