Keresés
Magyar Nemzet
2020. december 3., csütörtök, Ferenc, Olívia napja
HÍR TV – CSÖRTESzájer hibáját ne akarják kiterjeszteni a Fideszre.
Archívum, Hétvégi Magazin
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/miert-szerettek-meg-pekingben-a-fantasztikus-irodalmat-3877940/

Miért szerették meg Pekingben a fantasztikus irodalmat?

A kínaiak körülnéztek a nagy technológiai cégek háza táján, és rájöttek a kreativitás titkára.

Vajon mi inspirálja a technológiai fejlődést? A magyar miniszterelnök tavaly ugyan kijelentette, hogy nem az innovációban látja a jövőt, mégis: manapság nehéz igazán számottevő gazdasági fejlődést felmutatni új gondolatok és némi képzelőerő nélkül. Kínában tíz éve elgondolkoztak azon, hogy mivel lehetne berobbantani a kreatív gondolkodást, és Amerikában vizsgálódva találtak egy lehetséges utat: teret kell engedni a fantasztikus irodalomnak.

Korunk egyik legismertebb fantasztikusregény-írója, Neil Gaiman 2007-ben Kínában járt, ahol először tartottak államilag támogatott science fiction és fantasykonferenciát. A kommunista Kína a huszadik század második felében hadilábon állt ezzel a két műfajjal: először a szovjet sci-fi kapott erőre a szocialista realizmus jegyében, majd a kulturális forradalom évei alatt nem jelenhettek meg ilyen művek sem, aztán rövid felfutás után a nyolcvanas években egy időre ismét szellemi szennyezésnek bélyegezték a fantasztikus irodalmat.

Neil Gaimant az érdekelte, hogy korábbi tiltott, illetve tűrt helyzete után miért lett hirtelen államilag támogatott a science fiction. Az egyik szervező a következőt válaszolta neki: a kínaiak jól teljesítenek akkor, ha valaki hoz nekik terveket; viszont ha az innovációról, saját ötletekről, a képzelet szárnyalásáról van szó, nem brillíroznak. Delegációt küldtek olyan amerikai szupercégekhez, mint a Google, az Apple és a Microsoft, hogy kiderítsék a jelenség hátterét. Az eredmény? Az innovatív amerikai cégek dolgozói, fejlesztői gyerekkoruktól olvastak sci-fit.

Tíz évvel később beérni látszik a terv, legalábbis az irodalom területén: mára a kínai sci-fi aranykoráról beszélnek a helyi szerzők és rajongók, hatásában az amerikai fantasztikus irodalom aranykorához hasonlítva. Az elmúlt években még magasabb fokozatra kapcsolt a kilencvenes évek eleje óta internetes fórumokra épülő sci-fi rajongótábor, egyre több professzionális szervezet foglalkozik a növekvő olvasói igények kielégítésével. A Future Affairs Administration nevű társaság például külföldi, főleg amerikai regények és képregények mellett a hazai tehetségek felkarolásával is foglalkozik: novellaversenyeket tartanak, a legjobb szerzőket pedig írói műhelymunkára hívják Pekingbe. Szintén Pekingben működik a Storycom, amely filmre, videojátékra adaptálható fantasztikus művekre szakosodott, de központi elem tevékenységükben az irodalmi művek külföldi promóciója is.

A kínai fantasztikus irodalom az ezen a téren is legfontosabbnak számító angolszász piacon az egyik legforróbb téma lett az elmúlt években. 2014-ben jelent meg angolul Liu Ce-hszin 2008-as trilógianyitó regénye, A Háromtest-probléma (itthon az Európa Kiadó adta ki tavaly), amely a következő évben el is nyerte az ezen a területen létező legnagyobb elismerést, a sci-fi Oscarjának számító Hugo-díjat. Tavaly Hao Csing-fang kisregénye, a Folding Beijing nyert Hugót; idén pedig ismét jelölt lett Liu Ce-hszin. 2016 őszén egy kínai novellákból válogatott antológia is megjelent angolul, a kínai szerzők pedig stabil szereplői lettek a legnevesebb angol nyelvű fantasztikus irodalmi magazinoknak. A nyugaton díjnyertes művekből már forognak a filmek Kínában, de ezeken kívül is közel száz ilyen témájú mozgóképes produkció készül, miközben 2010 óta megduplázódott az évente megjelenő sci-fi regények száma.

A fantasztikus irodalom ugyanakkor nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a tudományos gondolkodást inspirálja, hanem arra is, hogy a szerzők burkolt formában kritizálják a fennálló társadalmi vagy akár politikai rendszert. Liu könyvének egyik történetszála a kulturális forradalom idején játszódva mutatja be a Mao Ce-tung által kezdeményezett, többek között értelmiség- és tudományellenes harc következményeit; Hao kisregénye pedig a mai Peking társadalmával kapcsolatban fogalmaz meg súlyos kritikákat.

Még szembetűnőbb ez az irány Csan Kun-csung regényében, amely tajvani megjelenése után The Fat Years címmel jelent meg angolul, és amelyet egyszerre tartanak az 1984 és a Szép új világ örökösének. A 2013-ban játszódó könyvben minden kínai boldog, nem utolsósorban azért, mert az ivóvízbe ecstasyt csempészett a kormányzat. Valami azonban nem stimmel: huszonnyolc nap teljesen kiesett a kínaiak emlékezetéből, a kulturális forradalomról és a nyolcvanas évek politikai viharairól szóló anyagok pedig elérhetetlenek. A könyv hivatalosan nem jelent meg Kínában, az interneten azonban elterjedt, és sokak szerint a lehető legpontosabban fogalmazza meg azt, hogy milyen manapság Kínában élni.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Titkosszolgálati művelet

Bosszú Brüsszelből?
Földi László szerint titkosszolgálati művelet áldozata lett Szájer József, aki mint célszemély maga is tett azért, hogy ilyen helyzetbe kerüljön.

Koronavírus

Sokat késhet a nyugati vakcina, felelőtlenség uniós osztozkodásra várni
Magyarországon csak olyan oltást lehet majd beadatni, amit a magyar hatóságok biztonságosnak tartanak.

Kiemelt

Vészhelyzetté nyilvánították a rasszizmust egy amerikai városban
A városvezető ezzel a lépésével más városokhoz csatlakozott.

Poszt-trauma

Alacsony vérnyomásra hallgasson Varju Lászlót!
Talány, mi mozgathatja a DK erős(nek gondolt) emberét.

Poszt-trauma

Jakab Péter végre elindulhatna a felnőtté válás útján
A „kis Peti” toporzékol és továbbra sem fér a bőrébe.

Poszt-trauma

Migránspolitika és nyugat-európai bűntudat
Eltérő utakon járunk. De nem mi vagyunk azok, akik valahol utat vesztettek.

Poszt-trauma

A kettős mérce törvénye
Mennyire szabad komolyan venni a Demeter Szilárd ellen tiltakozókat?

Aktuális

Mit hozhat 2021?
Ha nem teszünk tudatos lépéseket, 2021 sokkal inkább a társadalmi forrongások, mint a megnyugvás éve lesz.

Fricz Tamás blogja

George Clooney, Soros és a globális elit hasznos – nem idiótája, hanem – katonája
A nagyon sármos, világhírű színészre nem érvényes az, amit Lenin mondott a bolsevik rendszert lelkesen támogató, naiv nyugati értelmiségiekre.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!