Keresés
Magyar Nemzet
2021. május 18., kedd, Erik, Alexandra napja
HÍR TV – KEMÉNYMAGKarácsony Gergely felfedezte vidéki gyökereit.
Archívum, Hétvégi Magazin
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/miert-szerettek-meg-pekingben-a-fantasztikus-irodalmat-3877940/

Miért szerették meg Pekingben a fantasztikus irodalmat?

A kínaiak körülnéztek a nagy technológiai cégek háza táján, és rájöttek a kreativitás titkára.

Vajon mi inspirálja a technológiai fejlődést? A magyar miniszterelnök tavaly ugyan kijelentette, hogy nem az innovációban látja a jövőt, mégis: manapság nehéz igazán számottevő gazdasági fejlődést felmutatni új gondolatok és némi képzelőerő nélkül. Kínában tíz éve elgondolkoztak azon, hogy mivel lehetne berobbantani a kreatív gondolkodást, és Amerikában vizsgálódva találtak egy lehetséges utat: teret kell engedni a fantasztikus irodalomnak.

Korunk egyik legismertebb fantasztikusregény-írója, Neil Gaiman 2007-ben Kínában járt, ahol először tartottak államilag támogatott science fiction és fantasykonferenciát. A kommunista Kína a huszadik század második felében hadilábon állt ezzel a két műfajjal: először a szovjet sci-fi kapott erőre a szocialista realizmus jegyében, majd a kulturális forradalom évei alatt nem jelenhettek meg ilyen művek sem, aztán rövid felfutás után a nyolcvanas években egy időre ismét szellemi szennyezésnek bélyegezték a fantasztikus irodalmat.

Neil Gaimant az érdekelte, hogy korábbi tiltott, illetve tűrt helyzete után miért lett hirtelen államilag támogatott a science fiction. Az egyik szervező a következőt válaszolta neki: a kínaiak jól teljesítenek akkor, ha valaki hoz nekik terveket; viszont ha az innovációról, saját ötletekről, a képzelet szárnyalásáról van szó, nem brillíroznak. Delegációt küldtek olyan amerikai szupercégekhez, mint a Google, az Apple és a Microsoft, hogy kiderítsék a jelenség hátterét. Az eredmény? Az innovatív amerikai cégek dolgozói, fejlesztői gyerekkoruktól olvastak sci-fit.

Tíz évvel később beérni látszik a terv, legalábbis az irodalom területén: mára a kínai sci-fi aranykoráról beszélnek a helyi szerzők és rajongók, hatásában az amerikai fantasztikus irodalom aranykorához hasonlítva. Az elmúlt években még magasabb fokozatra kapcsolt a kilencvenes évek eleje óta internetes fórumokra épülő sci-fi rajongótábor, egyre több professzionális szervezet foglalkozik a növekvő olvasói igények kielégítésével. A Future Affairs Administration nevű társaság például külföldi, főleg amerikai regények és képregények mellett a hazai tehetségek felkarolásával is foglalkozik: novellaversenyeket tartanak, a legjobb szerzőket pedig írói műhelymunkára hívják Pekingbe. Szintén Pekingben működik a Storycom, amely filmre, videojátékra adaptálható fantasztikus művekre szakosodott, de központi elem tevékenységükben az irodalmi művek külföldi promóciója is.

A kínai fantasztikus irodalom az ezen a téren is legfontosabbnak számító angolszász piacon az egyik legforróbb téma lett az elmúlt években. 2014-ben jelent meg angolul Liu Ce-hszin 2008-as trilógianyitó regénye, A Háromtest-probléma (itthon az Európa Kiadó adta ki tavaly), amely a következő évben el is nyerte az ezen a területen létező legnagyobb elismerést, a sci-fi Oscarjának számító Hugo-díjat. Tavaly Hao Csing-fang kisregénye, a Folding Beijing nyert Hugót; idén pedig ismét jelölt lett Liu Ce-hszin. 2016 őszén egy kínai novellákból válogatott antológia is megjelent angolul, a kínai szerzők pedig stabil szereplői lettek a legnevesebb angol nyelvű fantasztikus irodalmi magazinoknak. A nyugaton díjnyertes művekből már forognak a filmek Kínában, de ezeken kívül is közel száz ilyen témájú mozgóképes produkció készül, miközben 2010 óta megduplázódott az évente megjelenő sci-fi regények száma.

A fantasztikus irodalom ugyanakkor nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a tudományos gondolkodást inspirálja, hanem arra is, hogy a szerzők burkolt formában kritizálják a fennálló társadalmi vagy akár politikai rendszert. Liu könyvének egyik történetszála a kulturális forradalom idején játszódva mutatja be a Mao Ce-tung által kezdeményezett, többek között értelmiség- és tudományellenes harc következményeit; Hao kisregénye pedig a mai Peking társadalmával kapcsolatban fogalmaz meg súlyos kritikákat.

Még szembetűnőbb ez az irány Csan Kun-csung regényében, amely tajvani megjelenése után The Fat Years címmel jelent meg angolul, és amelyet egyszerre tartanak az 1984 és a Szép új világ örökösének. A 2013-ban játszódó könyvben minden kínai boldog, nem utolsósorban azért, mert az ivóvízbe ecstasyt csempészett a kormányzat. Valami azonban nem stimmel: huszonnyolc nap teljesen kiesett a kínaiak emlékezetéből, a kulturális forradalomról és a nyolcvanas évek politikai viharairól szóló anyagok pedig elérhetetlenek. A könyv hivatalosan nem jelent meg Kínában, az interneten azonban elterjedt, és sokak szerint a lehető legpontosabban fogalmazza meg azt, hogy milyen manapság Kínában élni.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Súlyos kérdések merültek fel

Botcsinálta oktató lehetett Karácsony
Súlyos kérdések merültek fel Karácsony adjunktusi tevékenységének jogszerűsége kapcsán.

Rágalmazás

„Szó sem volt kórházbezárásokról”
Kollár Lajos miniszteri biztos szerint folyamatos egyeztetés zajlik, így érthetetlen, miért ez a levél került kereszttűzbe.

Fake News

HVG-álhír: nincs benne a portói nyilatkozatban a „gender equality”
A balliberális lap tévesen idézte a dokumentumot, amelyben valójában a magyarok által támogatott kifejezés szerepel.

Poszt-trauma

Ilyen aljas módon dolgozik a 444.hu
Mivel nem voltak biztosak a dolgukban, hogy Lobó-Szalóky Lázárt hazugságon kapják, hát álnéven írtak e-mailt a dobosnak.

Poszt-trauma

Kuncze Gábor is csúnyán lehúzta Karácsonyt
Újabb pofon, ezúttal balról.

Poszt-trauma

A kisiskolásokat támadná az LMBTQ-lobbi
A pszichológus- és tanártársadalom óriási mértékű megosztottságát tapasztaljuk.

Aktuális

100 évvel ezelőtt nyerte első versenyét a legendás sportautó
Az EXP2 visszatért első versenysikerének helyszínére, a Brooklands pálya megmaradt döntött kanyarjába.

Fricz Tamás blogja

Ferenc pápa és a globális kormányzás
Ferenc pápa a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőihez írt levelében egyértelműen kijelentette, hogy támogatja a globális kormányzás létrejöttét.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!