Vajon mi inspirálja a technológiai fejlődést? A magyar miniszterelnök tavaly ugyan kijelentette, hogy nem az innovációban látja a jövőt, mégis: manapság nehéz igazán számottevő gazdasági fejlődést felmutatni új gondolatok és némi képzelőerő nélkül. Kínában tíz éve elgondolkoztak azon, hogy mivel lehetne berobbantani a kreatív gondolkodást, és Amerikában vizsgálódva találtak egy lehetséges utat: teret kell engedni a fantasztikus irodalomnak.
Korunk egyik legismertebb fantasztikusregény-írója, Neil Gaiman 2007-ben Kínában járt, ahol először tartottak államilag támogatott science fiction és fantasykonferenciát. A kommunista Kína a huszadik század második felében hadilábon állt ezzel a két műfajjal: először a szovjet sci-fi kapott erőre a szocialista realizmus jegyében, majd a kulturális forradalom évei alatt nem jelenhettek meg ilyen művek sem, aztán rövid felfutás után a nyolcvanas években egy időre ismét szellemi szennyezésnek bélyegezték a fantasztikus irodalmat.
Neil Gaimant az érdekelte, hogy korábbi tiltott, illetve tűrt helyzete után miért lett hirtelen államilag támogatott a science fiction. Az egyik szervező a következőt válaszolta neki: a kínaiak jól teljesítenek akkor, ha valaki hoz nekik terveket; viszont ha az innovációról, saját ötletekről, a képzelet szárnyalásáról van szó, nem brillíroznak. Delegációt küldtek olyan amerikai szupercégekhez, mint a Google, az Apple és a Microsoft, hogy kiderítsék a jelenség hátterét. Az eredmény? Az innovatív amerikai cégek dolgozói, fejlesztői gyerekkoruktól olvastak sci-fit.
Tíz évvel később beérni látszik a terv, legalábbis az irodalom területén: mára a kínai sci-fi aranykoráról beszélnek a helyi szerzők és rajongók, hatásában az amerikai fantasztikus irodalom aranykorához hasonlítva. Az elmúlt években még magasabb fokozatra kapcsolt a kilencvenes évek eleje óta internetes fórumokra épülő sci-fi rajongótábor, egyre több professzionális szervezet foglalkozik a növekvő olvasói igények kielégítésével. A Future Affairs Administration nevű társaság például külföldi, főleg amerikai regények és képregények mellett a hazai tehetségek felkarolásával is foglalkozik: novellaversenyeket tartanak, a legjobb szerzőket pedig írói műhelymunkára hívják Pekingbe. Szintén Pekingben működik a Storycom, amely filmre, videojátékra adaptálható fantasztikus művekre szakosodott, de központi elem tevékenységükben az irodalmi művek külföldi promóciója is.
