Arab szál a kötvényüzletben

Még a magyar közvetítő is külföldi cégen keresztül árulja a „letelepedést”.

az elmúlt két évben 335 millió forintnyi osztalékot vettek ki csak a magyar cégből.

Lapunk megkereste Balogh Radosztinát és Szabó J. Kingát, utóbbi azt ígérte, hogy válaszol a kérdéseinkre, de küldjük el írásban is.

A letelepedésikötvény-üzlet szereplőit nehéz ellenőrizni. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának van erre egyedül jogosítványa, de a korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik által vezetett, fideszes többségű testület egyáltalán nem kontrollálja a többségében offshore hátterű cégeket. Pedig a gazdasági bizottság által forgalmazási engedélyekhez jutott cégek igen jól kerestek az üzleten. Eddig ugyanis 3784 kötvényt adtak el, ezáltal 86–103 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások. Ebből 34 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után. Furcsa módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítő cég. További furcsaság, hogy a kormány a piacinál négyszer nagyobb kamatot juttat a közvetítő vállalkozásoknak, ami szembemegy a takarékos állam elvével. Nagy kérdés, hogy a kormány miért vállalja nyíltan, hogy kétszázalékos kamatot ad az állampapírok után a közvetítőcégeknek, miközben a pénzpiacokon a hasonló magyar kötvényt fél százalékért is megvásárolják a befektetők.

Hiába tettek többen is feljelentést a letelepedésikötvény-üzlet miatt, az ügyészség a füle botját sem mozdítja. Az állami hivatalok titkolják az adatokat. A bevándorlási hivatal például egymillió forintot kért legutóbb lapunktól azért, hogy néhány kérdésünkre feleljen. A Magyar Nemzet két pert is indított közérdekű adatok eltitkolása miatt, a bíróság szeptember végére és október elejére írta ki az első tárgyalási napokat. Egyszerűen csak arra voltunk kíváncsiak, hogy a forgalmazási engedélyt kapott cégek egyenként hány államkötvényt adtak el, illetve szerettünk volna betekinteni azokba a dokumentumokba is, amelyek alapján a közvetítő vállalkozások megkapták az engedélyeiket. Szó sincs ugyanis arról, hogy valamilyen átlátható eljárás végén kapják meg a jogot a társaságok arra, hogy a magyar letelepedéssel üzleteljenek, inkább úgy tűnik, a kiválasztás egyéb érdekek alapján zajlik le.

Mint arról korábban már beszámoltunk, az üzletben érdekelt többi öt céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson alapították, így semmilyen nyilvánosan hozzáférhető adat nem áll rendelkezésre a vállalkozások működéséről és valódi tulajdonosi szerkezetükről. A cégek tulajdonosait a vállalkozások megnevezték ugyan, de az információk valóságtartalmát nem lehet ellenőrizni.