Keresés
Magyar Nemzet
2020. május 28., csütörtök, Emil, Csanád napja
HÍR TV – Csörte:Karácsony még mindig harcol a kormánnyal
Archívum, Kultúrgrund
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/kulturgrund/a-kolto-aki-barmikor-szebben-tudta-mondani-a-sorsot-3856050/

A költő, aki bármikor szebben tudta mondani a sorsot

Kulcsár Szabó Ernő szerint a negyven éve elhunyt Nagy László nem volt sem közéleti, sem politikai szerző.

„Ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket” – visszhangozhat bennünk a súlyos üzenet, amely lassan negyvenhárom éve hangzott el az állami televízióban. A mondat attól a Nagy Lászlótól származik, aki nem sokkal később, ma negyven éve hunyt el, szavaival pedig a jövő hallgatóságának kívánt üzenni.

A szintén korszakos költő, Kormos István kérdezte tőle interjújában: ha a film megmarad, mit üzen azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek szemközt vele? „Ha lesz emberi szellemük, tudatom velük, üzenem nekik, hogy csak ennyit tudtam tenni értük” – jelentette ki a Csodafiú-szarvas és a Ki viszi át a szerelmet szerzője, a XX. századi magyar líra egyik legjelentősebb alkotója. Mit jelent a „csak ennyit”, fel tudjuk-e mérni egyáltalán? Négy évtizeddel később pontosan látjuk már, kit vesztettünk, s miben állt Nagy költészetének jelentősége?

A költő a Veszprém megyei Felsőiszkázon született 1925-ben, eredetileg pedig festőművészeti pályán szeretett volna érvényesülni. Igaz, a költészeti véna tagadhatatlanul megvolt a családban: öccse, Ágh István is ezt a pályát választotta. Az előbb Felsőiszkázon, majd Pápán tanuló Nagy László a negyvenes évek közepén kezdte meg felsőfokú tanulmányait az Iparművészeti Főiskola grafikus szakán. Egy évvel később átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, első versei viszont már kezdtek megjelenni, hogy aztán 1948-ra eldöntse: a költészet lesz az ő útja.

A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–szociológia–filozófia, aztán orosz szakára járt, néhány évre rá pedig házasságot kötött Szécsi Margit költőnővel. A forradalom után évekig élt műfordításból, illetve volt az Élet és Irodalom képszerkesztője, főmunkatársa is. Kossuth-díját 1966-ban vehette át.

– A hol népies modernséggel, hol közéleti költészettel jellemzett Nagy Lászlóról biztonsággal állítható, hogy bár egy erősen, de hazug módon átpolitizált korszakban adatott élnie, sem közéleti, sem politikai költő nem volt – fejtette ki megkeresésünkre Kulcsár Szabó Ernő Széchenyi-díjas irodalomtörténész. Az ELTE BTK professzora úgy látja, Nagy hamar át is jutott ezen a választóvonalon, igazabb támaszává válva „egy egész korszak humán önmegőrzésének”.

Műveinek nem is pusztán vallomásos magánbeszéde még az Erdélyi József-hagyományból eredt: utóbbi az 1920-as években újította meg a hangnemnek azt a fajta tiszta líraiságát, amely József Attilát is nagyban ösztönözte. Elég csak felelevenítenünk azokat a Nagy-verseket, amelyek a szivárványtól a kökényvirágig Erdélyi-motívumok hálózatát alkották újra. – Ez a feltűnő természetközelség azonban már nem jellegzetesen tájlírai funkciót tölt be, hanem egy olyan humán elhelyezkedésnek a színtere, amely nem nélkülözi ennek az eredendő otthonosságnak a drámaiságát – jegyezte meg Kulcsár Szabó.

Nagy pályájának első szakaszát ezért is követték később olyan többszólamú, nagyobb poémák, mint a Menyegző. Kulcsár Szabó szerint ezekben is meghatározó maradt annak tapasztalata, hogy „a lírai közlés mindenekelőtt tiszta hangzás és hibátlan dallamív kérdése”.

A professzor megjegyezte, Nagy művészetében így nem könnyű a versszöveget a humán szereptől elválasztani. – Az egész Nagy László-jelenség talán ezért is öröklődött át érinthetetlen értékként az 1989 előtt időkből. Irodalmon túlmutató hatása ugyan ma egyértelműen gyöngülni látszik, életműve jelenleg inkább talán csak hallgat, mintsem hogy néma volna – tette még hozzá. Mert szerinte „bármikor képes szebben mondani a sorsot”, mint az időlegesen előtérbe került szólamok többsége. Kulcsár Szabó erre a Hegyi beszéd sokértelműségét hozta példaként: „ ne félj a sorstól, ne félj a rongytól / gúnyánkat megtermi ránk a fény.”

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Lelépési pénz

Tovább dagad a kispesti vagyonkezelővel kapcsolatos botrány
Kránitz Krisztián 25 hónapnyi budapesti diplomás átlagbérnek megfelelő összegű közpénzhez juthat.

Fogyóban a frakció

Porlad és fogy az egykor szebb napokat is látott párt
Párttársai szerint Jakab Péter a külhoni magyarokat támadja, a Jobbikban pedig folyamatosan tisztogat.

Kiemelt

Hadat üzent Donald Trump a politikacsináló Twitternek
A mikroblog üzemeltetői korábban álhírnek minősítették az amerikai elnök egyik bejegyzését.

Poszt-trauma

Lánchíd – rozsda marja, nem ragyog
Karácsony, mint városvezető, előbb-utóbb eláshatja magát.

Poszt-trauma

Beárazott életek – sért a Népszava
Mire fel ez a halálosztó tempó?

Poszt-trauma

Ellenzék = DK, a DK szerint
Már megint ki hazudik?

Poszt-trauma

Salvini hívei nagyon szeretik Orbánt
Avanti ragazzi di Budapest!

Aktuális

Cseppet sem meglepő nyilatkozatot tett a kosárlabda-elnök
A férfi válogatott csapat egészen biztosan ragaszkodik ahhoz, hogy a szakvezető a posztján maradjon.

Fricz Tamás blogja

Az Európai Bíróság tranzitzónát betiltó döntése vízválasztó
Legyünk pontosabbak: a brüsszeli elit és a Soros-hálózat – látszólag elérte a célját.
Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!