Keresés
Magyar Nemzet
2019. október 20., vasárnap, Vendel napja
Archívum, Kultúrgrund
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/kulturgrund/regek-romok-regattak-a-regi-balaton-nyomaban-4081471/

Regék, romok, regatták: a régi Balaton nyomában

A régi idők Balatonja címmel jelent meg nemrég Kovács Emőke történész, könyvtárigazgató könyve, ami a magyar tenger békebeli hétköznapjaiba kalauzol.

A Balatonról soha nem lehet eleget írni és olvasni. Van ugyanis mit bepótolnunk. A nemzet kedvenc tava egyszerre tökéletes és tökéletlen: ismerjük erényeit és legszebb oldalait, de tisztában vagyunk hibáival is, amik az elmúlt rendszerből és a rendszerváltás utáni vadkapitalista évekből származnak. A Balaton újrafelfedezéséhez és újjászületéséhez elengedhetetlenül szükség van arra, hogy a zsákutcás évtizedeket visszafejtve eljussunk a magyar tenger valódi hagyományaihoz.

Siófoki emlékkép a Kálmán Imre-emlékház kiállításáról

Fotó: Székelyhidi Balázs

Ebben segíthet bennünket A régi idők Balatonja című könyv is. A tó és környéke történelmét, kultúrtörténetét régóta kutató, a témáról gyakran publikáló Kovács Emőke történész, könyvtárigazgató műve a 19. és a 20. századi Balaton világát mutatja be az olvasóknak. A kötet két nagy részből áll: az első a Balaton 19. századi felfedezéséről és nyaralóhellyé válásáról szól, míg a második rész a tó múltjáról szóló esszék és publicisztikák egész sorát tartalmazza. A Londonban élő Sárközi Mátyás író bevezető sorai után (melyből kiderül, hogy Angliából is mindig honvágyat érzett a Balaton vidéke iránt) visszarepülhetünk az időben Kovács Emőke írásaival. Nagyjából ott vesszük fel a fonalat, amikor – hosszú évszázadok után – először vette észre a nemzet, hogy van egy szinte ismeretlen tava a Dunántúl közepén. Persze az írók és a költők voltak az elsők, akik végre meglátták a Balatont és annak csodáit. A 18. század legvégén Fejér Antal, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János szenteltek strófákat, verseket a tónak. A Dunántúlt járó Csokonai és a somogyi Niklán remeteként élő Berzsenyi is írt a Balatonról és vidékéről. Később Vörösmartyt és Kisfaludy Sándort ihlették meg a pannon tenger romantikus és romvárakkal ékes tájai. Garay János volt aztán az első költő, aki teljes verseskötetet írt a témáról Balatoni kagylók címmel, 1848-ban. Prózai alkotásokból már kevesebb született: a 19. század elején kalandos kedvű angol utazók szinte megelőzték a magyarokat a Balatonról szóló útirajzaikkal. A magyar lélekhez talán jobban passzoltak a regék: a nemzeti romantika korában ismert és mára elfeledett hősdrámák és tündérregék egész sora született a tóparti tájakról.

A kötetben ezután a korabeli újságok Balaton-témájú cikkeiből kaphatunk ízelítőt. Még Kossuth Lajost is érzelmes vallomásra késztette a tó: „Szép ez a Balaton, szép mindenkoron; szép, midőn a vihar közelgését haragos színt öltve jelenti , de a legszebb, mondhatatlanul szép, midőn a kelő nap az első sugárt, vagy a telihold a bájos fénycsomót göndör vízszínén végiglövelli. Ki a Mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg!” – áradozott a politikus-népvezér a Balatonról. Az újságok sokáig Füred, az egyetlen komoly fürdőhely társadalmi életére koncentráltak: a könyvben hosszan olvashatunk a klasszikus üdülőváros arisztokratikus társadalmi életéről, a korabeli nyaralók életmódjáról. Reggel séta, majd tenisz, regatta, kis fürdés, szieszta, kávéház, ezután késő délutántól zene, színház, tombola és bál volt a nyaralók jellemző napi programja. A 19. század végére már az egész Balaton körül kezd kialakulni a fürdőkultúra. Megvalósult Széchenyi és Kossuth álma: hajók szelték a Balatont, sorra alakultak a nyaralótelepek, életre kelt a tó partja. Az egyik első vitorlásépítő a családostól Füredre költöző angol Richard Young volt.

De nemcsak a tóparti nyárról, hanem a korabeli szüretekről is hosszan olvashatunk Kovács Emőke könyvében. A balatoni táj már a római és a kelta korokban is szőlőtermő vidéknek számított, a filoxéravész előtt virágzott az archaikus borkultúra, és újjá is született a nehéz évek után. Kitér a kötet a téli Balaton különös világára is. A régi időkben teljesen természetes volt, hogy szekerekkel áthajtottak a tó jégpáncélján; Az arany ember című Jókai-regényből pedig szinte mindenki ismerheti a befagyott Balaton leírását.

A könyv második felében esszéket és publicisztikákat olvashatunk a szerzőtől a Balaton megannyi epizódjáról, régi balatoni filmektől a kelet- és nyugatnémetek tóparti találkozásain, a Balaton 1848-as hősein át az egyik első balatoni úszónőig, Belházy Bimbiig. Ha a maga 177 oldalával nem is törekedhet teljességre, Kovács Emőke alapos forrásmunkán alapuló, mégis olvasmányos és könnyed könyve tovább gazdagítja a Balaton irodalmát, a régi tóparti életet bemutató hosszabb-rövidebb írásai közelebb hozzák egy elsüllyedt kor hétköznapjait.

Kovács Emőke: A régi idők Balatonja, Széphalom Könyvműhely, 2013, 192 oldal, 2900 forint.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Varga Mihály: Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna
A miniszter arról is nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság már megtette a lépéseket a várható gazdasági lassulás ellen.

Poszt-trauma

Gyurcsányék az SZDSZ hangján gyalázzák a magyarokat
El a kezekkel a kommunistáktól!

Poszt-trauma

Abortusz mint prevenció
A szimbolikus ügy nem tartozik a főpolgármester kompetenciája alá.

Poszt-trauma

Meddig tarthatja meg ebül szerzett pozícióját Mohács polgármestere?
Nagyon erős felkiáltójel került a végül „megválasztott” Csorbai neve mellé.

Poszt-trauma

Balos tempó Budapesten
Karácsonyék ennyire félnek?

Premier League

Mit tegyünk, ha Klopp-pal csal a feleségünk?
Különösen fájó lehet egy Manchester United szurkolónak, hogy fut a Liverpool szekere. A legnehezebb talán az egészben, hogy a siker kulcsát, Jürgen Kloppot képtelenség nem szeretni.

Nincs megállás

Karácsonynak lesz stop, nem a stadionoknak
Nem fogja tudni leállítani a nagy világversenyekhez kapcsolódó létesítmény fejlesztéseket Karácsony Gergely, mivel azok kiemelt beruházások és állami tulajdonú területen valósulnak meg.

Aktuális

Boris Johnson kért is halasztást, meg nem is
Újra az EU térfelén pattog a labda brexitügyben: teljes mértékben az állam-és kormányfők belátásán múlik, hogy a miniszterelnök vagy a – látszólag működésképtelen – londoni parlament iránymutatását követik.

Fricz Tamás blogja

Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …