Regék, romok, regatták: a régi Balaton nyomában

A régi idők Balatonja címmel jelent meg nemrég Kovács Emőke történész, könyvtárigazgató könyve, ami a magyar tenger békebeli hétköznapjaiba kalauzol.

Rajcsányi Gellért
2013. 08. 16. 7:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kötetben ezután a korabeli újságok Balaton-témájú cikkeiből kaphatunk ízelítőt. Még Kossuth Lajost is érzelmes vallomásra késztette a tó: „Szép ez a Balaton, szép mindenkoron; szép, midőn a vihar közelgését haragos színt öltve jelenti , de a legszebb, mondhatatlanul szép, midőn a kelő nap az első sugárt, vagy a telihold a bájos fénycsomót göndör vízszínén végiglövelli. Ki a Mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg!” – áradozott a politikus-népvezér a Balatonról. Az újságok sokáig Füred, az egyetlen komoly fürdőhely társadalmi életére koncentráltak: a könyvben hosszan olvashatunk a klasszikus üdülőváros arisztokratikus társadalmi életéről, a korabeli nyaralók életmódjáról. Reggel séta, majd tenisz, regatta, kis fürdés, szieszta, kávéház, ezután késő délutántól zene, színház, tombola és bál volt a nyaralók jellemző napi programja. A 19. század végére már az egész Balaton körül kezd kialakulni a fürdőkultúra. Megvalósult Széchenyi és Kossuth álma: hajók szelték a Balatont, sorra alakultak a nyaralótelepek, életre kelt a tó partja. Az egyik első vitorlásépítő a családostól Füredre költöző angol Richard Young volt.

De nemcsak a tóparti nyárról, hanem a korabeli szüretekről is hosszan olvashatunk Kovács Emőke könyvében. A balatoni táj már a római és a kelta korokban is szőlőtermő vidéknek számított, a filoxéravész előtt virágzott az archaikus borkultúra, és újjá is született a nehéz évek után. Kitér a kötet a téli Balaton különös világára is. A régi időkben teljesen természetes volt, hogy szekerekkel áthajtottak a tó jégpáncélján; Az arany ember című Jókai-regényből pedig szinte mindenki ismerheti a befagyott Balaton leírását.

A könyv második felében esszéket és publicisztikákat olvashatunk a szerzőtől a Balaton megannyi epizódjáról, régi balatoni filmektől a kelet- és nyugatnémetek tóparti találkozásain, a Balaton 1848-as hősein át az egyik első balatoni úszónőig, Belházy Bimbiig. Ha a maga 177 oldalával nem is törekedhet teljességre, Kovács Emőke alapos forrásmunkán alapuló, mégis olvasmányos és könnyed könyve tovább gazdagítja a Balaton irodalmát, a régi tóparti életet bemutató hosszabb-rövidebb írásai közelebb hozzák egy elsüllyedt kor hétköznapjait.

Kovács Emőke: A régi idők Balatonja, Széphalom Könyvműhely, 2013, 192 oldal, 2900 forint.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.