„Téglából épült várost vettem át, s márványból épített Rómát hagyok magam után.” Az ókori római történetíró, Suetonius szerint többek között ezzel is „hencegett” az a jeles államférfi, akinek mauzóleumát, úgy néz ki, végül tényleg fel fogják újítani a hosszú enyészet után. Az isteni Iulius Caesar fogadott fia, Octavianus, a később az Augustus névvel felruházott, a principatus intézményét meghonosító első római császár, aki saját önéletrajza, végrendelete (Res Gestae divi Augusti) szerint számtalan nagy ívű építkezést rendelt el s finanszírozott, nyughelyét eredetileg – ahogy arról akkor lapunk is beszámolt róla – a halálának kétezredik évfordulójára rendezett megemlékezéssorozatra szerették volna rendbe tenni, ám ez akkor nem sikerült.
A legújabb fejlemények szerint – mint ahogy azt nemrég a brit The Daily Telegraph napilap is megírta – most azonban hatmillió euróból (mintegy 1,86 milliárd forint) restaurálják az építményt. A költségeket az olasz Telecom Italia állja. A vállalat igazgatója, a Corriere della Sera napilapnak arról is beszélt, hogy a műemlékben egyúttal látványos multimédiás installáció várja majd a látogatókat. „A mauzóleum falain megelevenedik Róma az ókortól egészen a modern időkig: a császárkortól, a kereszténység megjelenésén át egészen a barokkig. A látogatók elmerülhetnek az emberiség történetének legléglegzetelállítóbb történetében” – avatott be a részletekbe Giuseppe Recchi. Mint mondta, a látványelemeket Oscar-díjas olasz filmrendezők készítik, ám egyelőre nem nevezett meg senkit, mert még folynak a tárgyalások velük.
A Tevere (ókori nevén Tiberis) folyó partjától egy kőhajításnyira álló épületre rá is fér egy kis törődés. Az eredetileg Krisztus előtt 28-ra elkészülő, 89 méter átmérőjű, 45 méter magas, kör alakú monumentális sírhelyet egy meg nem erősített legenda szerint Alarich vizigót király – az akkor már nem főváros Rómával egyetemben – 410-ben feldúlta, a hamvakat ellopta és szétszóratta. Ezt követően a középkorban, Hadrianus császár mauzóleumához (Angyalvár) hasonlóan, megerődítették, a 12. században a Colonna család használta „várként”.
Később számos márványtömböt, építési tagozatot szedtek le róla, hogy más építkezésekhez használják fel. A 16. században a belső térben kertet, a 18. században pedig arénát alakítottak ki bikaviadalok számára. Az 1800-as években színházként szolgált, 1907-től pedig hangversenyteremként működött. Ez utóbbit 1936-ban a Római Birodalom iránti mániájáról híres fasiszta diktátor, Benito Mussolini bontatta el, mondván, semmilyen modern felépítménynek nincs helye az ókori romokon. Azóta elhagyatottan áll a Richard Meier amerikai építész által 2006-ban restaurált Ara Pacis augustusi békeoltár mellett.
A síremlékbe nemcsak Augustust helyezték örök nyugalomra, hanem leghűségesebb fegyvertársa, Marcus Vipsanius Agrippa mellett családja és a Iulius-Claudius dinasztia több prominens tagját is. Így többek között Tiberius, Caligula és Claudius császárokat, valamint a 96 és 98 között uralkodó Nervát, s legutóbb 217-ben a császárrá Pannoniában kikiáltott (193) Septimus Severus feleségét, Iulia Domnát is. Igaz az ő maradványait később áthelyezték Hadrianus mauzóleumába.
###HIRDETES2###
