A Parlament neogótikus épületét 1885 és 1904 között építették fel Steindl Imre tervei nyomán. Az épület különlegességét az adja, hogy tömeghatásában a monumentális barokk hagyományokra nyúlik vissza, díszítőmotívumaiban azonban a gótika jegyeit hordozza. Pusztán már a méretei is tiszteletet parancsolóak: 265 méter hosszú, középen a legnagyobb szélessége 123 méter, a kupola magassága a tornyával együtt 96 méter.
A díszlépcsőn felérve tizenhat szögletű körfolyosó vezet az épület központi elemét alkotó kupolacsarnokba, mely az Országház legelőször elkészült része, már 1896-ban használták. Itt tartották a millenniumi ünnepi ülést, illetve az alsó- és felsőház együttes üléseit (1944-ig ugyanis a magyar Parlament is kétkamarás volt). A kupolacsarnokot fedő csillagmennyezet természetesen jóval kisebb a külső kupolánál, de így is lenyűgöző látványt nyújt a terem a 20 méteres átmérőjével és a 27 méteres belső magasságával.
A kupolacsarnok díszítésében kiemelendő a pillérkötegek felett látható 16 királyszobor, melyek a korszak neves művészeinek alkotásai. A főlépcsővel szemben Árpád vezér látható két apródja társaságában, majd balról jobbra sorban Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás király szobra következik. Utánuk erdélyi fejedelmeket láthatunk: Báthori Istvánt, Bocskai Istvánt, Bethlen Gábort és I. Rákóczi Györgyöt, majd végül három Habsburg-házi uralkodó zárja a sort: III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót. A szobrok a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, anyaguk pirogránit. A pilléroszlopokon négy emléktáblát helyeztek el, amelyek az Országház megépítésének, a millenniumi ünnepségeknek, Szent István intelmeinek és végül II. Rákóczi Ferencnek állítanak emléket.
Forrás: http://www.parlament.hu
