Keresés
Magyar Nemzet
2020. február 17., hétfő, Donát napja
Archívum, Tudomány és technika
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/tudomany-es-technika/uj-helyesiras-lehull-a-lepel-az-mta-rejtegetett-tudasarol-4033077/

Új helyesírás: lehull a lepel az MTA rejtegetett tudásáról

1-i, 1-ji, 1-jei – ez így mind helyes, ha mondjuk egy keddi eseményről akarunk írni. Nézzük a többi új szabályt, egy nappal a nagy bejelentés előtt!

A nyár elején megkíséreltünk cikket írni a magyar nyelv új helyesírási szabályairól. El akartuk kerülni, hogy hangulatkeltő jelleggel a legbeavatottabb szakemberek megkérdezése nélkül tegyük ezt. Nagy nehezen átrágtuk magunkat a szakemberhálón, és eljutottunk A magyar helyesírás szabályai – tizenkettedik kiadás (2015) című kiadvánnyal kapcsolatban interjúadás szempontjából felkent személyig, Keszler Borbála szerkesztőig, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága elnökéig, aki az Akadémiai Kiadó nevében az MNO-nak visszautasította, hogy tájékoztatást adjon a nyelvhelyességi változásokról, kérve, hogy majd szeptember 3-án fáradjunk el a kiadványt bemutató sajtótájékoztatóra.

Remélve, hogy ott majd kérdezhetünk is – akár 1984, vagyis az előző kiadás óta gyülekező kérdőjeleket is kiegyenesíthetünk –, megjegyeznénk, hogy Öveges professzor forog a sírjában: a tudomány, legalábbis annak közhasználatú szegmensei ugyanis sosem szabad, hogy kevesek féltve őrzött titka legyen, amiről a világtörténelem egy-egy kitüntetett órájára fellebbenhet a fátyol.

Olyan helyzetbe kényszerült tehát a tömegtájékoztatás – és született meg a szabálykönyv változott részeiről szóló jó néhány cikk –, hogy egy-egy sajtóorgánumnak kellett kibogarásznia (és akár minősítenie is) az igazából nem is nagyszámú reformelemet, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

Ezt a rengeteg szabálymódosítást 2003 és 2014 között gyúrták össze, elvileg egy gigantikus konzultáció eredményeként. 2003 őszén elkezdődtek a szabálymódosítás munkálatai a Magyar Nyelvészeti Bizottságban, majd határozatot fogadtak el arról, hogy 1984 után új kiadása lesz A magyar helyesírás szabályainak. Ezt követően – két éven át – akadémikusok vitattak meg különféle tanulmányokat a nyelv jövőjével kapcsolatban, majd 2 évig módosításokat „foganatosítottak”, és a tördelésen dolgoztak. 2008. március 1-jén (vagy 1-én, 1-n…) a munkaanyagot szétszórták az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, gyakorlóiskolákba, gimnáziumokba, nyelvészeti tanszékekre, június 4-én pedig nyilvános ülést tartottak a javaslatokról. 2009 nyarán elfogadták az új szabályzatot azzal a fenntartással, hogy még egyszer átfésüli egy kisebb grémium, a jóváhagyott változatot 2010 októberében szignálták, a szószedet javítása 2011 elejére lett kész, de csak fél évvel később tették az MTA elnökének asztalára a teljes anyagot, aki 5 hét alatt engedélyezte annak megjelenését. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elfogadta az új szabályzatot, amiről idén május 26-án tettek bejelentést.

Mi ezek után szerettünk volna cikket írni belőle, idáig vártunk vele.

1) Nagyon jó, hogy végre megszabadulunk az UEFA-bajnokok ligája és a férfivízilabda-világbajnokság típusú írásmódoktól a sportújságírásban bevett formulák (UEFA Bajnokok Ligája, férfi vízilabda-világbajnokság) javára, de nem érezték-e úgy a munka során, hogy a brutális szaknyelvi autonómia túlzó?

2) Nem tartják-e a közoktatásban folyó nyelvtantanítás csődjének, hogy ennyi változat és írásmód terjedt el egyes szavakból vagy például a keltezés írásmódjából?

3) Mi lesz a következménye annak, hogy ennyiféle helyes írásmód lesz? Nem jönnek létre ezerféle torzszülött szóalakok, amelyeket a konzekvencia miatt majd hamarosan szintén engedni kell?

4) Miért reagál egy-egy nyilvánvaló változásra ilyen nehézkesen a nyelv – pl.: árbóc, búra?

5) Mi lesz a számítógépes helyesírás-ellenőrző programokkal? Mikor és hogyan állhatnak át ezek?

6) A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság éves beszámolójában olvasható, hogy áprilisban egy idős újvidéki nyelvész docens nyálazta át a teljes szabálytervet. Hogyan hasznosult egy nem magyarországi, nem magyar környezetben élő filosz tudása?

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Salvini: Elég volt az Európai Uniótól kapott pofonokból
A nemzetek polgárainak érdekvédelme fontosabb az őket „pofozó” Európai Uniónál az olasz Liga vezetője, Matteo Salvini szerint, aki kormányzásra való készülésre szólította fel a jobboldali erőket.

Nyílt levél

Közérdekű adatigénylés
Önök immáron egy éve elindítottak egy aljas kampányt, amellyel azt a látszatot keltették, mintha jobboldali közszereplők más elbírálás alá estek volna, mint a többi lakó.

Ellenzéki rágalmak

Gajdics Ottó: Ismét a gyűlöletről
Az MSZP vizesnyolcas elnökének annyi ugrott be a nemzeti konzultáció hírére, hogy a Fidesz újabb ügyekben akar gyűlöletet szítani, így ideje elmélkedni egy kicsit a gyűlöletről és az ő szításáról.

Aktuális

Varázslatos szegedi feltámadás a BL-ben
A férfikézilabda Bajnokok Ligájának hétvégi csúcsrangadóján a Mol-Pick Szeged a világsztárokkal teletűzdelt Paris SG csapata ellen már hatgólos hátrányban is volt, de fordított, s a végén 32-29-re győzött.

Fricz Tamás blogja

Nem lehet és nem szabad Szabó Istvánt életműdíjjal kitüntetni!
Nem tehetjük meg a mai fiatal nemzedékekkel, hogy 2020-ban összeegyeztethetőnek tartsunk egy életműdíjat a kommunista besúgói, ügynöki tevékenységgel.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …

Ne maradjon le, legyen mindig naprakész, iratkozzon fel a Magyar Nemzet hírlevelére!