A felnőtt világ alapjaiban változtatja meg mindennapjainkat, amelyekből a gyermeki csínyek vagy éppen az egyetemi társaság zaja után hiányozni fog az az izgalom, amelynek minden cseppjéért boldogan tárjuk ki a kezünket.
Kitörni a mindennapok egyhangúságából egyáltalán nem könnyű, egy-egy ügyes döntéssel azonban jelentősen megkönnyíthetjük a dolgunkat, hiszen bizonyos esetekben már egy csipetnyi izgalom is sokat nyomhat a latba.
Persze sokszínűségünk révén más-más élményeket keresünk, de abban talán sokan egyetértünk, hogy az autózás és a vezetés öröme sokak számára jelenthet gyógyírt: a billentyűzet és az egér gombjainak monoton zaja után felüdülés minden egyes gázfröccs, a monitor fárasztó vibrálásától szabadulva mosolyt csal arcunkra a műszerfal mutatóinak egyszerű, mégis vidám játéka.
Ám mindemellett nehéz olyan józan megoldással előállni az autó választását illetően, amelyet meghozva választottunk képes lesz maradéktalanul kiszolgálni „felnőtti szükségleteinket”, és mindemellett egy csipetnyi színt vinni szürke hétköznapjainkba. A sors különös fintora, hogy ezúttal épp egy fekete-fehér acélparipa kever üdébb árnyalatokat a palettára, mellyel már bátrabb ecsetvonásokkal pingálhatunk valami szépet életünk vásznára.
Kontrasztos, karakteres egyéniség az Opel Corsa, ami talán az egyik legjobb összeállításban érkezett meg szerkesztőségünk garázsába.
Noha az Opel Magyarország már többször is megtisztelt minket a tesztelés lehetőségével, az 1,4 literes szívó benzines változat szerény teljesítményével vált fakóbbá, míg az 1,7 literes, viszonylag izmos dízelmotorral szerelt verzió vételárának túlságosan borsos mivolta okán sápadt el. Ezúttal a legendás zöld pokolra utaló OPC-különkiadás után az 1,4 literes turbós benzinmotorral látogatott el hozzánk az Opel ötajtós kisautója.
Formaterv és belső tér
A fekete-fehér kombináció ezúttal közel sem hat unalmasnak, sőt a sok esetben inkább nevetséges kategóriába sorolt csíkok a tetőn a váltott kombinációval kifejezetten tetszetősek, de a sötétre fújt 17 colos könnyűfém felnik is sokat dobnak az összképen.
A sportosabb karakterért a toldatokat és nagyobb hátsó légterelőt tartalmazó OPC Line csomag (250 000 Ft) felel – a kis Corsa így már kifejezetten dögös, ráadásul nem alaptanul sportos. A mindennapokhoz a praktikum is elengedhetetlen erény, s a típusnak ilyen téren cseppet sincs szégyellnivalója, hiszen a 2511 mm hosszú tengelytáv és az 1 mm híján 4 méteres karosszéria a kategóriához mérten rettentően tisztességes helykínálattal szolgál.
Persze elöl általában nem szokott gond lenni, azonban most a hátul történő utazástól sem kell tartaniuk a hórihorgas utasoknak, ugyanis 190 centiméter magas kollégánk kényelmesen elfér maga mögé ülve is, s a csomagtartó 285 literes űrtartalma, valamint a feláras duplapadlós megoldás ugyancsak piros pontot harcol ki az erényeket összefoglaló rubrikába.
A műszerfalon már egyértelműen látszik a Corsa korossága. Az anyagok ugyan kissé kemények, de a jó összeszerelésnek köszönhetően semmiféle zörej nem hallatszik felőlük. Az egyetlen ergonómiai baki a navigációs és a szórakoztató rendszer elhelyezése, hiszen az apró gombok és a túl mélyre való beépítés révén nem kifogástalan az érintőképernyős egység kezelhetősége, átfókuszálást igényel leolvashatósága.
Szerencsére a magasan ülő fedélzeti számítógéppel jól kiegíszítik egymást a kijelzők és megszokható az egyébként logikus szisztémájuk, ám a konkurencia mindezt már egyetlen képernyőre tömörítve is képes megoldani, vagy a fedélzeti adatait egyszerűen a műszercsoport két nagy órája közé telepíteni, hogy a középkonzol kiemelt pozícióját az érintős egységnek adja át. A felnőttes megoldások és a viszonylag csendes, magabiztos futás mindeközben komolyabb arculattal is felruházzák az Opelt, ennek megfelelően nagyautós érzés lengi körül a sofőrt és utasait.
Ha már egy praktikus autót ismertünk meg a Corsa személyében, a beharangozott élmény sem marad el! Érdemes hát lapozni... ---- Hajtáslánc ----
Hajtáslánc
Az 1,4 literes turbómotor a korábban tesztre fogott Merivához hasonlóan ezúttal is 120 lóerőt és ötfokozatú sebességváltót biztosít, ami az 1,2 tonnánál valamivel nehezebb autót könnyedén mozgatja. A 175 Nm-es nyomaték kis turbóshoz híven már alacsony fordulattól kellemes karakterisztikát biztosít, de a tisztességes megindulást 1900-2000 / 1 perces főtengelyfordulattól tapasztalhatjuk.
A gyártó által megadott 10,3 szekundumos 0–100-as sprintnél nagyjából fél másodperccel gyorsabbnak tűnt a Corsa, ám sajnos a teszthét viszontagságos időjárása miatt nem tudtunk objektív mérést végezni. Az izgalmasabb momentumok számát az enyhén sportos hangú kipufogó növeli, ám zavaró búgásról szó sincs, hiszen kifejezetten kellemes orgánummal szól a rendszer.
Az étvágy leginkább a jobb láb függvénye, de a fotózással és a sok-sok kemény, téli, havas etappal együtt sem sikerült 8 liter fölé tornászni a fogyasztást, miközben józan városi használattal 7 liter környékén autózhatunk, normakörünkön pedig a zordabb körülmények ellenére is alig 6,1 litert gurított le a torkán a motor.
90 km/h-val haladva 5 literből megvagyunk, 130-as tempónál pedig 6,9 liter körül abrakol a kis turbómotor. Így a férfiasan, erővel, de pontosan kapcsolható váltó esetében a hatodik fokozat hiánya nem túl fájó, miközben autópályás sebességnél 3200-at forog a főtengely. Szót érdemel még a start-stop rendszer is, amely gyorsan és okosan teszi a dolgát.
A kormányzás pontosan dolgozik és elégséges visszajelzést ad, a fék kellemesen adagolható, ám a motor mellé a másik élménybombát egyértelműen a futómű biztosítja. Noha a szokásos MacPherson és a csatolt hosszlengőkar kombinációja pihen a Corsa alatt, a hangolás mégis kivételesen jól sikerült, olyannyira, hogy az átlagosnak mondható rugózási komfort mellett a sebesebb fordulók és a gázelvétellel kissé megindítható fenék minduntalan mosolygyárosként aposztrofálható. Ehhez persze a Michelin PilotAlpin abroncsainak szolgálata is szükséges, a velük kiteljesdő élmény pedig oázisként hat a szürke hétköznapok sivatagában.
Sajnos a menetstabilizátor vigyázó tekintete kikapcsolhatatlanul figyeli minden mozdulatunkat, ám a kiiktatás hiányát engedékenységgel pótolja, aminek eredményeképp a móka sem vész el.
Nem tudom palástolni, a Corsával eltöltött minden pillanat az élmények édes cseppjeivel kényeztetett, melyekhez a „csupán” 120 lóerős motor hangja és karakterisztikája, a remek futómű és a tisztességes utastér mind-mind hozzátesz egy keveset, a dögös külső pedig tökéletes és illő körítést biztosít a felsoroltakhoz. A következő oldalon pedig megláthatják, hogy mibe kerül mindez.---- Költségek, néhány szóban ----
Költségek
A turbós kisautóval talán újjászületett az a fajta GSi életérzés, amelyet utoljára a gömbölyded B Corsa nyújtott a villámosok 1,6 literes 16 szelepesével. Könnyed, játékos, gyors és mindenekelőtt kiváló társ a mindennapokra, miközben a kompromisszumokra nyitott, brutalitásra vágyó vásárlókat az OPC átirat örvendeztetheti meg. A 100 lóerős, halvány 1,4-es szívóhoz képest 240 000 Ft a turbómotor felára, ami a teljesítmény és a néhány deciliterrel kedvezőbb fogyasztás, valamint a jobb használhatóság mellett abszolút megfontolandó választás.
A tesztautó minden jóval fel volt szerelve, az érintőképernyős navigáció, a 70 000 Ft-ért kihagyhatatlan ülés- és kormányfűtés, az OPC-csomag, az adaptív fényszórók, az oldal- és fejlégzsákok, a defektérzékelő, vagy éppen a visszagurulás-gátló mind megtalálhatóak voltak vendégünkben, így azonban már a kiadódó vételár sem túl baráti, viszont józan extrázással értékarányos csomagot állíthatunk össze.
Kezdetnek ott a tesztautó alapjait biztosító, vérpezsdítő Color Edition kiadás, amely bőséges felszereltséggel 3,83 millió forintról indul, ám az 1,4-es turbóval és Autó Pult normafelszereltségével akár 4 120 000 Ft-ból is meg lehet úszni az üzletet, miközben további kedvezmények állnak rendelkezésre.
Hasonló teljesítményű konkurenst nem sokat találunk, de az összeegyeztethető dinamikával bíró, 105 lovas 1.2 TSI erőforrás mindenképp szóba kerülhet, így normafelszereltséggel a 3,66 milliós Škoda Fabiát, illetve a 4,04 milliós VW Polót említhetjük, ám a Corsa a nagyautós jelleget és a jó futóművet tekintve inkább utóbbival említhető egy lapon.
A többiek viszont nem adnak alacsony felszereltséggel ilyen erős motort, a Ford Fiesta ötajtós verziója a nemrég általunk is tesztre fogott 125 lovas, egyliteres háromhengeressel csupán Titanium szinten számos biztonsági extrával és könnyűfém kerekekkel vihető 4,56 millióért, de a 115 lóerős 1,6-ossal felvértezett, bőséges felszereltségű Chevrolet Aveo is elhozható 4 millió alatt.
Néhány szóban
A Corsa egyszerűen ellenáll korának és fiatalos, sportos külsejével még mindig hódít. Emellé minőségi belbecs jár, akár a tisztességes anyagokból megfelelően összerakott enteriőrre, akár a remek, morcos hangú és kellemes karakterisztikájú turbómotorra gondolunk. Hibáit a típus már rég kinőtte, egyedül a kettéválasztott fedélzeti számítógép és a navigációs rendszer ad okot szemöldökráncolásra. A futmómű kanyarokban, a helykínálat utazáskor és bevásárlások alkalmával csal mosolyt az arcunkra, miközben az ár az extrák kapcsán is versenyképes marad a kategóriában, ahol a sportváltozatoktól eltekintve a Corsa az egyik legerősebb benzines. Feketén-fehéren ajánlható.
Előnyök: Tetszetős, dögös külső; Tágas utastér és kényelmes ülések; Felnőttes megoldások/extrák; Remek futómű; Könnyű vezethetőség; Erős, kellemes karakterű turbómotor; Jó ár/érték arány
Hátrányok: Középállásban kissé pontatlan kormányzás; Koros műszerfal; Szokatlan bajuszkapcsolók; Fedélzeti kijelző és navigáció külön helyen
