Az autó orra majdnem nyolc centivel hosszabb lett, a hűtőrácsba két 7 hüvelykes fényszórót építettek, a standard motorházat, valamint különböző elemeket pedig a kocsi front részén és hátulján üvegszálas műanyag váltotta fel. A Mustang hátsó lámpáit Cougar búrákra cserélték a gyáriak, köztük az impozáns kígyóval. A műszerfalon egy 140 mérföldig (225 km/h) mutató sebességmérő, valamint egy 8000 1/percig skálázott fordulatszámmérő kapott helyet.
Minden adott volt hát, hogy a hatalmas 428-as (7014 cm3) blokk beköltözhessen a GT500-as motorházteteje alá. Egy eredeti Shelby erőforrás könnyedén felismerhető az alumínium Cobra szívócsőről és a két Holley karburátorról, valamint a jellegzetes ovális légszűrőről. A monstrum ezzel együtt 5400-as fordulaton 355 lóerős teljesítményt adott le, míg maximális forgatónyomatéka 569 Nm-re adódott 3200 1/perces főtengelyfordulat mellett.
Az 1967-es Shelby Mustangot donorul választva végül a Boyd Coddington szárnyai alatt nevelkedett és méltán elhíresült Chip Foose tervezte meg az új Tolvajtempó Eleanorját. A feladat nem volt egyszerű, hiszen egy klasszikus vonalú autóhoz kellett olyan csomagot megalkotni, ami a régi rajongókat sem botránkoztatja meg, miközben a fiatalabb generációt is magával ragadja. Azt már csak tatai barátaink műhelyében tudtuk meg, hogy a forgatás alatt 289-es blokkal szerelt modellek kaptak szerepet, míg az érzékenyebb fülűek haragját elkerülendő a készítők a nagyobb, hétezer köbcentiméteres motor hörgését keverték az üldözési jelenet hangsávjára. Mindezek ellenére Eleanor világhíres lett, és a kisfiúktól a sikeres üzletemberekig a képe szinte minden autóőrültnek a falán ott díszeleg.
Az igazi rajongók most valóra is válthatják az álmukat, hiszen a forgatásra épült 11 autó egyike május 26-án kalapács alá kerül, ráadásul ez a példány a három valóban működőképes darab egyike is. Fentiek tükrében mondanunk sem kell, hogy nem egy eredeti Shelbyről van szó, csupán egy Fastback replikáról, amiért az értékesítők nagyságrendileg 100 000 dolláros bevételt várnak.
