Az emelkedő üzemanyagárak és a magasabb adóterhek ellenére ugyanis egyre több paripa költözik a motorháztetők alá, hiszen a 2011-es adat a tavalyi évben két egységgel, 137 lóerőre emelkedett. Ez persze még nem is lenne meglepő, de amennyiben belegondolunk, hogy a teljes flotta mutatója egyetlen esztendő alatt növekedett ennyivel, bizony vonhatunk le következtetéseket arra vonatkozólag, hogy az „Autobahn” belső sávjaiban még inkább kiéleződik a harc.
Mondanunk sem kell, hogy a személyautók piacán a helyi gyorsforgalmi utaktól eltekintve a teljesítmény utáni hajsza szinte értelmetlen, hiszen a mindennapokban jó, ha a tulajdonunkban lévő gépjárműveinkben rejlő képességek töredékét kamatoztatni tudjuk.
Más kérdés, hogy a puszta számadatok sokszor ellentmondanak a tapasztalatoknak, hiszen tesztjeink alatt sem ritkán vonjuk le azt a következtetést, hogy a papírforma szerint erőteljes autók a valóságban még kehesnek, rugalmatlannak is bizonyulnak. A vásárlók mohósága azonban nem is az elégedetlenség számlájára írható, mint inkább az autóipar dübörgő marketinggépezetének sikerességét dicséri, hiszen a környezettudatosság eszméinek hangoztatásával már csak a kontrasztos sportosság igéi szólnak hangosabban.
Igaz, az autók a legkifinomultabb műszaki megoldásoknak köszönhetően egyre hatékonyabbak lesznek, azért az örök igazság élni fog, mely szerint a nagyobb teljesítményhez több bevitt energiára is szükség van, miközben az alternatív hajtóanyagokat hasznosító járművek egyelőre nem képesek felvenni a harcot füstölgő felmenőikkel.
Noha a realitások talajára autórajongóként igencsak nehéz leereszkedni, az igazság mégis az, hogy a mobilitási igények növekedésével és a komfort iránti vágyak térnyerésével az egyéni közlekedés jelenlegi formájában lassan már csak az infrastruktúra fejlesztési korlátai miatt is megszűnik életképesnek lenni, azaz az ésszerűség érdekében a saját autó birtoklásának privilégiuma kényszerűen is luxuscikknek minősülhet.
