Hazudnak a gyártók a fogyasztást illetően?

Az ICCT legfrissebb kutatása értelmében a gyártók által megadott fogyasztási adatok és a fogyasztók mérései között átlagosan 25 százalék a különbség.

A nemzetközi tanács továbbá azt is hozzátette a felmérés eredményéhez, hogy ez a szám 15 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évtizedben volt, vagyis ennek értelmében vagy az autózók szokásai változtak, akik a jóval magasabb üzemanyagárak ellenére kevésbé hatékonyan közlekednének, vagy a gyártók torzítják jobban az értékeket a szén-dioxid-háború miatt, mint régebben...

Az ICCT szakértői elmondták, hogy a legnagyobb különbség a német prémiummárkák esetében regisztrálható. A kutatás körülbelül félmillió, privát és céges új autó fogyasztási értékein alapult, az eredményben pedig a BMW produkálta az egyik legrosszabb értéket: a bajorok autóinak valóságban mutatott fogyasztása 30 százalékkal magasabb volt a gyári értékeknél.

Persze arról nem szólt a fáma az ICCT közleményében, hogy a vezetői szokások miként befolyásolták az eredményeket, hiszen saját véleményünk szerint egyáltalán nem meglepő a prémiumautóknál regisztrálható legnagyobb eltérés.

Éves üzemanyag-szükségletének tizenketted részét tudná fedezni algák feldolgozásával az Egyesült Államok egy kutatóintézet becslése szerint – írta meg az MNO korábban.

Új műszaki eljárást dolgoztak ki amerikai kutatók a légkörben lévő szén-dioxid elkülönítésére és raktározására, miközben a módszerrel „szuperzöld”, hidrogénalapú üzemanyagot is sikerült előállítaniuk.

A hazai tapasztalatokból kiindulva megállapítható, hogy nagy átlagban talán azok a sofőrök foglalkoznak legkevésbé a fogyasztással, akik meg tudják engedni maguknak a méregdrága prémiumautókat, ami logikus is, hiszen nem annyira árérzékenyek, s sokszor a kelleténél jobban sietnek úti céljaik eléréséhez. Objektív szempontok szerint lényegesen többet mutatna tehát egy olyan felmérés, ahol minden járművet egyazon vizsgálatnak vetnék alá szakértők, s úgy jegyeznék a különbségeket a gyári értékekhez képest.

A BMW után különben az Audi volt a második a sorban a gyári vegyes fogyasztáshoz képest plusz 28 százalékos eredménnyel, majd a Mercedes következett +26 százalékkal. A legkisebb, számszerűsítve 16, illetve 15 százalékos különbségeket a PSA konszern és a Toyota esetében mutatták a statisztikák. A kutatók szerint különben a gyártók ’hazugságai’ a gépjárművek használóinak átlagosan körülbelül 100 ezer forintos extra üzemanyagköltséget jelent évente, de ennél sokkal több is lehet, hiszen mondjuk egy 6,5 helyett 25 százalékkal többet, vagyis 8,1 litert fogyasztó autó esetében, évi 20 ezer kilométeres futás esetén a jelenlegi üzemanyagárakkal már 140 ezer forintról beszélhetünk.

Nem kérdés, hogy a fő probléma nem a gyártóknál, hanem a mérési eljárásnál keresendő, hiszen az európai előírások szerint laboratóriumi körülmények között mérik az autók fogyasztását. A problémát elhárítandó, az illetékesek már gőzerővel dolgoznak egy új, állítólag világszerte alkalmazandó normán, amely a hírek szerint 2017-től lépne érvénybe, és jóval reálisabb, gyakorlatiasabb lesz, mint a mostani mérési eljárás.