A pitypang jelentheti a gumigyártás jövőjét

A Continental nagy figyelmet fordít a megújuló energiaforrásokból és a kis mennyiségű fosszilis anyagokból készülő „zöld” abroncsok kifejlesztésére.

A kutatásoknak és a kísérleteknek köszönhetően már lehetővé vált a fosszilis olajszármazékok repceolajjal és poliészterrel történő helyettesítése a gumiköpenyben, a közönséges gyermekláncfű, avagy pitypang pedig remek alapanyag lehet a kaucsuk előállítására. Dr. Boris Mergell, a gumigyártó anyag és gyártástechnológiai részlegének vezetője szerint még rögös út vezet a „zöld” abroncsokig. „Nem minden nyersanyag helyettesíthető környezetbarát anyagokkal.

Ezek sok esetben negatívan befolyásolják a fékteljesítményt és a gördülési ellenállást, de ezeken a területeken nem szeretnénk kompromisszumokat kötni”, magyarázza a szakember. Napjainkban a szénhidrogén-származékokból (szén, kőolaj, földgáz) előállított alkotóelemeket egyre nagyobb arányban tudják kiváltani a megújuló energiaforrások felhasználásával készülő alapanyagok. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy olyan földterületeket igényelnek, amelyeket jelen pillanatban élelmiszer-előállításra használnak. A „zöld” gumiabroncs kifejlesztésére egy másik kézenfekvő megoldás, a pitypang nedvének felhasználása.

A kutatók ma már arra is képesek, hogy „kikapcsolják” a kutyatej becenévvel rendelkező növény tejnedvének alvadásáért felelős gént, és így előállítható a gumi alapanyagát képező kaucsuk. A gumifákból nyert kaucsukkal szemben a gyermekláncfű nedvének felhasználása ígéretes megoldásnak bizonyul. „A pitypang egyik fő előnye, hogy Európában szinte bárhol megtalálható, és nem termőföldek, hanem jellemzően ugaron hagyott területeken fordul elő nagy mennyiségben. Ennek köszönhetően nincs szükség más kontinensekről szállítani a kaucsuk előállításához szükséges alapanyagot”, jegyezte meg dr. Boris Mergell.

Egy másik, ugyancsak a gumiabroncsok előállítása során felhasznált alapanyag, az ipari korom is helyettesíthető szilícium-dioxiddal, ismertebb nevén a kovasavval. Ezzel a megoldással az abroncs súlya akár 20%-kal is csökkenthető. Attól függetlenül, hogy a lágyítószerek és a különféle gyanták megújuló erőforrásokból vagy újrahasznosító üzemekből származnak, kiválóan hasznosíthatóak az abroncsgyártásban.

Az összetevők tekintetében a gumiabroncsok jelenleg 41 százalékban kaucsukot (természetes vagy szintetikus), 30 százalékban töltőanyagokat (például korom, szilika, szén, kréta), 15 százalékban merevítő anyagokat (acél, rayon, nejlon, poliészter), 6 százalékban a vulkanizáláshoz szükséges vegyi anyagokat (ken, cink-oxid, különböző más vegyi anyagok), további 6 százalékban lágyító anyagokat (ásványi és növényi olajok, gyanták), valamint 2 százalékban öregedést gátló és egyéb vegyi anyagokat tartalmaznak.

„A környezetbarát gumiabroncsok kifejlesztéséhez még számos tesztet kell elvégezni az anyagokon, valamint elengedhetetlen a gyártástechnológia fejlesztése is. Ezért azt gondolom, hogy még legalább 5 évet várnunk kell a „zöld” abroncsok megjelenésére”, tette hozzá dr. Boris Mergell. A környezettudatos fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban egy átlagos személygépjármű-abroncs már legalább 45 százalékban nem kőolajszármazékból készülő alkotóelemeket tartalmaz. Becslések szerint 2020-ra a gumiabroncsokban használt természetes anyagok aránya elérheti a 100 százalékot.