Csendes gyilkos Bajorországból: BMW 120d xDrive teszt

Első pillantásra igazi szürke, unott katona, mégis, szinte bármikor képes szembeszállni egy századnyi zsoldossal. Holott alapvetően békés teremtés...kívülről.

Csizsek Ádám
2013. 09. 30. 7:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A relatíve visszafogott formai játékok, a kissé bamba arc közel sem hirdeti azt, hogy fel akarna falni a BMW kompakt modellje, ráadásul a tesztpéldány metálszürke színe, a mai szemmel nem nagy, 16 colos könnyűfém felnik ugyancsak az előbb említett, visszafogott összkép kialakításában vállalnak szerepet. A feketére fényezett kipufogóvég szokatlan ugyan, de jól áll, a vesék rácsozása pedig olyan lazára sikerült, hogy az óriási hűtőre könnyedén ráláthatunk.

A tengelytáv majd’ 2,7 méter hosszan nyúlik el, ami már-már a középkategóriások hasonló adatát súrolja, ám itt a motor beépítése miatt szükség is van a kategóriához mérten extra milliméterekre, hogy a hátsó utasoknak se legyen okuk a panaszra.

 

Ahogyan a küllem visszafogott, s hivalkodástól mentes, az utastérben is folytatódik a tendencia: a BMW-től megszokott módon tipikus bajor műszerfallal találjuk szemben magunkat, ami persze előny és hátrány is lehet egyben. Utóbbi azért, mert sokak szerint emiatt nem különülnek el olyannyira a márka típusai, ám pozitív azért, mert egyrészt a komoly, prémium légkör így abszolút adott, másrészt a kifejezetten jó elrendezés, a megszokott műszerek otthonossá varázsolják a 120d belterét.

A márka attribútuma a remek vezetői pozíció, a kompaktok között talán a legjobb. Az ülések ráadásul kényelmesek és elegendő oldaltartással rendelkeznek, a kényelemről pedig az oldaltámaszok feláras állíthatósága is gondoskodik, így senkinek sem lesz túl tágas vagy szűk a kis bajor első fotelje. A helykínálat tisztességes elöl-hátul, nagyjából az átlagos kompaktok szintjét hozza. Hátul például légbefúvót találunk, az utastérben a fekete-vörös betétekre rímel a kárpitok vörös konrasztvarrása, sőt még a kulcson feltűnik a betétek színe. Az ergonómia szinte hibátlan, a kapcsolók működése pedig minőséget sugároz.

Az már nem meglepő tény, hogy természetesen a komplett felhasználói kézikönyvet is bepasszírozták a rendszerbe, így a multimédia és a sok-sok információ mellett segítséget is kérhetünk magától az autótól. A váltó mellett a már megszokott üzemmódváltóval kapcsolgathatunk a legtakarékosabb, Eco Pro, valamint a másik határt képviselő Sport+ üzemmód között.

Persze vétek volna hibátlannak titulálni a BMW-t, hiszen a gyártótól megszokott összeszerelési minőség sajnos az 1-est sem kerülte el. Innen-onnan, de leginkább a műszerfal mélyéről kissé zavaró cicergés hallatszik, s sokszor a kormányoszlop műanyag burkolata is a fülnek kellemetlen zizegést hallat. Ezen a területen tehát érdemes volna még fejlesztenie a bajoroknak.

Odabenn pedig temérdek lóerő lakozik, összkerékhajtással megfűszerezve, szöges ellentétben a külső-belső visszafogott stílusával. A 20d motor ezúttal sem fukarkodik, s igény esetén 184 lóerővel, valamint a hozzá társuló 380 Nm-rel ruházza fel a prémium kompaktot, tehát nem csoda, hogy a gyári adatok szerint 7,2 másodperc alatt elérhető a 100 km/h. Noha ezúttal a remek nyolcfokozatú automatát nélkülöztük, a motor karakterisztikája a hosszú végáttételű hatfokozatú kézi váltóhoz is kifejezetten jól passzol.

 

Sajnos a kétliteres, négyhengeres turbódízel továbbra sem kulturáltságáról lesz híres, kemény járása főleg hidegen zavaró, de legalább a start-stop kifinomultabban működik. Ellenben étvágy terén sok előnnyel kecsegtet a kompakthoz mérten combos hajtáslánc, ugyanis a 4,7 literes gyári adat nem túlzóan alacsony érték, bizony a sok városi etappal tűzdelt teszt alatt sem kívánkozott az átlag 5 liter fölé kúszni, s végül 4,9-es átlaggal zártuk a kört. Városi használat mellett magunkat ügyesen visszafogva sem kell 5,5 liternél nagyobb étvággyal számolni, országúton vígan autózhatunk 3,8-4 liter környékén, s az autópályára hajtva sem kell attól tartani, hogy 5,5 liter fölé kúszik a mutató.

Az 1-es tesztautó apropója persze az xDrive összkerékhajtás, ami a hátsókerékhajtású kivitelhez képest leginkább a téli, csúszós körülmények között lehet BMW-tulajdonosok segítségére. De emellett sportosabb kanyarvételnél is érezhetjük áldásos hatását: az ívbe hajtva pedig számos opció áll rendelkezésre, főleg, ha gyorsabban szeretnénk abszolválni a mutatványt. Comfort üzemmódban nem történik semmi izgalmas, noha a hátsó tengelyre érkező masszívabb nyomaték miatt már itt is megmoccanthatjuk az 1-es hátulját.

 

Leginkább Sport+ üzemmódban vagy a DTC-t bekapcsolva érdemes keményebben kanyarodni, s ilyenkor finom fartolás kíséretében, de kimondottan magas tempóban hagyhatjuk el az ívet. A feszesre hangolt, de egyébként kényelmes futómű, s átlagos mennyiségű információt közvetítő, pontos kormányzás remekül dolgozik össze a négykerékhajtással és igazán élvezetesség teszi a 120d xDrive dirigálását. Kis túlzással bármikor képes bárkinek az orra alá borsot törni, hiszen a 0–100-as sprint és a kanyartempó kapcsán már-már sportkompaktos képességeket vizionálhatunk.

A forgalmazó ugyan már kicsivel 8 millió forint alatt adja a 120d xDrive verzióját, de a hasznos extrákat tartalmazó Sport Line, illetve az Advanage Plus csomagokat bepipálva nagyon jól felszerelt – xenonnal, kétzónás klímával, ülésfűtéssel, stb. – autót kapunk 11 millió forint alatt, hamisítatlan vezetési élménnyel, prémium életérzéssel és a modern technika révén roppant tisztességes menetteljesítménnyel, valamint moderált fogyasztással.

Az írás tesztünk kivonata. A teljes anyag ezen a linken érhető el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.