Átgondolt haladás – új Opel Insignia menetpróba

Az Opel Insignia talán a legfontosabb modell az Opel számára, éppen ezért nem is mertek hozzányúlni.

Az Insignia óriási változást hozott az Opel életébe, hiszen a Vectrát nyugdíjba küldve 2008-ban egy teljesen új filozófiával tört be az autópiacra. Új stílus, új formák, amelyek láttán jóformán minden szemlélő elismerően csettintett – ez bizony egyedi és jó lett. Habár formáját tekintve még mindig nem hatott korosnak az Opel húzómodellje, egy kis fiatalítás már kijárt neki, amihez egy alaposabb technikai frissítést csaptak hozzá a szakemberek, javítva a kulcsfontosságú pontokon.

A cél a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint továbbra is az, hogy a formákkal utaljanak a minőségre, a precizitásra, s ennek érdekében az autó kívül-belül sugározza a pozitív energiát. A ráncfelvarrás során a szakemberek a legfontosabbnak tartották, hogy az Insignia filigránabb, dinamikusabb legyen, amit végül számos apró megoldással sikerült kivitelezni. Az aerodinamikát illetően a Calibra mintegy 20 éves sikerét ismétli az Opel, ugyanis az Insignia kimagasló légellenállással bír: 0,25-ös Cw-ről beszélünk, a Sports Tourer esetében 0,28-as adat pedig a kombik között a legjobb.

A sokak által kritizált, de egyébként logikus és jellegzetes gombtenger eltűnt a középkonzolról, s helyét egy méretes, 8 hüvelykes érintőkijelző vette át, amelyet igény esetén jórészt a köré elhelyezett, csekély számú gombbal vagy a könyöklő elé elhelyezett érintőpad vezérelhetünk. Utóbbi kicsit ijesztően hangzik, de a rezgős visszacsatolással könnyen kezelhetővé vált az eszköz.

Jó hír, hogy az új érintős rendszer szép, gyors és könnyen kezelhető, logikusan épül fel és okos. Néhol a menüváltáskor tapasztalható egy-egy röccenés, de általánosságban kifinomult. Előrelépés történt a prémium hangrendszert illetően, az Opel ugyanis a középszerű hangzást kínáló, épp ezért csalódást keltő Infinity hifit Bose prémium rendszerre cserélte, ami már valóban nevéhez méltóan szól, tisztaságára, illetve a színpadias hangzásra nem lehet panasz.

Új az óracsoport is, amolyan félig digitális, félig analóg formában. Oldalt a tankszintet, a vízhőmérsékletet és a fordulatszámot hagyományos műszerek mutatják, középen pedig egy szintén 8 hüvelykes kijelző jeleníti meg a kilométerórát, illetve képes a navigáció, a multimédiás rendszer és a fedélzeti számítógép adatainak közlésére is.

Az anyagokkal és az összeszereléssel a menetpróba alapján nincs baj, a hangulatos kárpitok jó minőségűek és az illesztéseket is ügyesen oldották meg a német szakemberek, s a hangszigeteléssel sem bántak csínján, ami ideális utazóautóvá varázsolja az Opel középkategóriását. Ahogy az új extrák is: immáron távolságtartó, adaptív tempomat, AFL+ intelligens fényszórók, sávtartó asszisztens és holttérfigyelő sorakozik az opciós tételek listáján.

Erőforrásokat tekintve szintén friss palettával szembesülünk: a benzineseknél az 1.4 Turbo indít 140 lóerővel, illetve egy földgázos verzióval, a következő lépcső az 1,6-os új, szentgotthárdi turbómotor 170 lóerővel, a csúcsot pedig a 250 lovas 2.0 SIDI képviseli. Hamarosan érkezik majd a 200 lóerős 1.6, amely betömi a jelenleg még fennálló űrt. Dízelfronton egy huszárvágással és egyetlen motorral old meg mindent az Opel: a 2.0 CDTI 110, 120, 130, 140, 163 lóerővel, illetve a biturbó verzió 195 lóerővel fedi le a piacot. Érdekes pont a sok-sok teljesítményszint, de az Opel nyilvánvalóan nem véletlenül döntött így, s bizonyos piacok adómértékeihez igazodva hozta létre a lépcsőfokokat.

A nemzetközi bemutatón már a Country Tourer is vendégeskedett, s talán a menetpróba egyik legnépszerűbb választása volt. A barna színnel jó kontrasztot alkotó műanyag elemek és a barna Nappa bőrbelső tévedhetetlen konfigurációt alkot, s valóban dögösen, jól néz ki az emelt Insignia. Alatta 4x4-es rendszer, illetve korlátozott zárású differenciálmű ténykedik, tehát igényes szerkezettel van dolgunk.

Hogy alapvetően mennyire változott az Insignia? Azt kell mondjam, jelentősen. A külső módosítások még fiatalosabbá tették az autót, amely bizonyos színekben elegáns, másokban stílusos, megint más árnyalatban sportosabbnak hat. A lényeg leginkább a belső átvariálása volt, a felmérések alapján az érintős központi rendszerre már égető szükség volt, úgyhogy ezt ki is pipálhatjuk, az okostelefonos alkalmazásokkal is együtt dolgozó rendszer jól sikerült, ahogy a TFT-vel megbolondított óracsoport is.

Ami azonban változatlan maradt, az a tömeg, ami mindig az Insignia egyik kardinális problémája volt nagyjából az összes Opelhez hasonlóan. Ebben nem történt változás, ám érthető is, hogy miért nem akartak a mérnökök belemenni a tömegcsökkentés útvesztőjébe. Egy bevált, kiforrott platformot a fogyókúra miatt szinte teljesen át kellene tervezni, ami rettentően költséges volna, miközben a következő, teljesen új generáció alapjainak fejlesztése már jelen pillanatban is zajlik, s várhatóan a tömegcsökkentésnek hála már jóval könnyebb lesz.

Persze a menetpróba kilométerei nem olyan relevánsak, mint alapos, hosszabb tesztjeink, így a motorok terén a végső ítélettel mindenképpen megvárjuk a tesztautók megérkezését. Az árak esetében nagyjából hasonló körülményekkel találkozunk, mint az előd esetében: az új Insignia szedánként, 140 lóerővel és korrekt alapfelszereltséggel már 7 millió forint alatt elhozható.

Az írás tesztünk kivonata. A teljes anyag ezen a linken érhető el.