Ezúttal pedig a teljesítményben nem éppen szerénykedő V12-es harsonáját is meghallgathatjuk, hiszen a mérőpadon alaposan megdolgoztatták az olasz tizenkét hengerest. Az élmény valóban nem mindennapos, hiszen a 800 lóerő leadására képes motor minden további nélkül beleforog a 9000-be, mintha az a világ legtermészetesebb dolga volna – persze Maranellóban már réges-régen hozzászoktak ehhez.
Noha csak mérőpadon izzad a 6262 köbcentiméteres erőforrás, a produkált hangsor minden cseppje élményszámba megy, legyen szó az alacsony fordulaton szóló mélységekről vagy a kiforgatások alkalmával kiénekelt magas dallamokról. A benzinnel táplálkozó tizenkét hengeres remekmű nem kevesebb, mint 800 lóerőt bocsát a sofőr rendelkezésére 9000-es percenkénti főtengelyfordulatnál, míg a 700 Nm-es nyomatékcsúcs 6750-nél jelentkezik – mindezt hétfokozatú dupla kulungos váltómű továbbítja a szélességükkel úthengereket megszégyenítő hátsó kerekek felé.
Persze manapság elektromos segítség nélkül már nem készülhet vérbeli szuperautó – a LaFerrariban a példának okáért 163 lóerős villanymotor dolgozik össze a V12-essel, így a kombinált összteljesítmény 963 lóerőben állapodik meg.
A temérdek paripa pedig tisztességgel rángatja az autót, amit kiválóan reprezentál az Enzo utódjának 3 szekundum alatti 0–100-as sprintje, míg a gyorsulás egészen 350 km/h-ig folytatódik. A LaFerrariból állítólag mindössze 499 példányt építenek Maranellóban, s a hírek szerint már minden egyes darab előre elkelt a majd’ 300 millió forintos árcédula ellenére is.