Az Egyesült Államokban élő nyugdíjas tanár azonban nem hazudik, és szeretett svéd csodájával már több mint 3 millió mérföldet hagyott a háta mögött. A napjainkban 70-es éveiben járó Gordon 44 évvel ezelőtt, 1966 júniusában vásárolta meg piros P1800S-ét, ami később szinte második otthonává vált. Már az első napokban 2400 km-t autózott, és a napi penzum szinte sosem csökkent 200 alá. Így történhetett, hogy a piros Volvo tizedik születésnapját már 800 000 km-rel az órájában ünnepelhette, amit évi 161 000 követett.
A P1800-as már látta az Államok összes autópályáját, de nem kerülte el a hegyi szerpentineket és a vidéki utakat sem. Mint Irv Gordon elmondta, az autóban a motor, a tengelyek, a váltó és még a rádió is eredeti, szinte hozzá sem kellett nyúlni és a sportkocsi iránti szeretete volt az, ami miatt nap mint nap a vezetés örömével kelt útra.
Tervei szerint a P1800-as később vagy egy múzeumba kerül majd, vagy mint tréfálkozva megjegyezte: eladja 1 dollárért – kilométerenként. A Magyarországon Roger Moore „angyali” Volvójaként elhíresült típust (a filmbéli szerepet az Aston Martin elől halászta el a kocsi) végül 1973-ig gyártották, ám az utolsó darabok már ES néven, kombiszerű (hullaszállító) karosszériával készültek. Az autó 100 lóerős teljesítményéhez 1100 kg össztömeg társul, ami napjainkban is mindennapi használhatóságot garantál.
Ezért, és megnyerő külseje miatt is közkedvelt a veteránosok körében, minek okán – néhány kivételtől eltekintve – 3-4 millió forintot kérnek egy-egy felújítandó példányért. Szerencsére azoknak sem kell sokat várniuk, akik csak az autó külsejéért rajonganak, hiszen a Koenigsegg egyik mérnöke a típus újjáélesztésén fáradozik, ám a karosszéria alá a lehető legmodernebb hajtásláncot igyekszik elbújtatni.
