Ködlámpa – kapcsoljam vagy ne kapcsoljam?

Az ősz, a tél és a tavasz egyértelműen a rapszodikusabb időjárásról szól, gyakran köd nehezíti a dolgunk.

Csizsek Ádám
2014. 02. 18. 16:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyakorta ködös időben rettentően sokan használják helytelenül a ködfényszórót és a ködzárófényt, amellyel akár balesetveszélyes szituációt is okozhatnak. A hatályos KRESZ egyértelműen kimondja, hogy milyen alkalmakkor szabad a ködlámpát használni. „Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.”

Noha a szabály nem mondja ki, hogy lakott területen belül tilos felkapcsolni a szóban forgó fényszórókat, lámpákat, gyakorlatilag városi körülmények között vajmi kevés indokolja a használatukat. Egyrészt a fényviszonyok teszik feleslegessé a ködlámpa lakott területen belüli használatát. Nappal lakott területen általában még sűrűbb ködben sem csökken olyannyira a látótávolság, hogy a városi forgalomban az előttünk levőt a ködzárófény hiánya miatt ne vennénk észre, az első ködlámpákkal pedig fényes nappal biztosan nem látni jobban.

Este pedig a közvilágítás teszi lakott területen indokolatlanná a plusz fényforrások felkapcsolását. Másfelől a városban relatíve alacsony sebességgel ildomos haladni, ami ugyancsak nem igényel nagyobb látótávolságot. Emellett lakott területen belül az autók egymáshoz képest közel mozognak, s a hátsó helyzetjelző ködlámpa felkapcsolásával gyakorlatilag a mögöttünk haladót vakíthatjuk el, több haszna nincs. Az imént felvázolt szituáció pedig roppant balesetveszélyes, ráadásul az olyan típusoknál, amelyeknél mindkét oldalon ködzárófény világít, könnyű a hasonló teljesítménnyel világító féklámpával összetéveszteni a ködzárófényt.

Természetesen lakott területen kívül, sűrű ködben ajánlott használni az első és a hátsó ködlámpát is, hiszen a nagyobb sebesség és járművek közötti nagyobb távolságok miatt a zavaró hatások kioltódnak, a fényviszonyok és a látótávolság pedig indokolttá teszi a ködlámpák használatát. Esőben semmiképpen sem, hóesésből is csak a sűrűbb esetében érdemes felkapcsolni az első és/vagy hátsó ködlámpákat – igaz, ez az adott autótól is függ.

Általános szabályként elmondható, hogy érdemes körültekintőnek lenni. Csak akkor használjuk a ködlámpát, ha a fényviszonyok indokolják, és figyeljünk arra, hogy amint a korlátozott látótávolság megszűnik (például a köd feloldódik), az autóstársaink érdekében vegyük is azt vissza. A vízválasztót pedig nem is elsősorban a terület lakottsága, hanem az úton közlekedők jelentik. A képlet egyszerű: ha valaki mögöttünk közlekedik, az egészen biztosan lát, így csak elvakítaná a ködzárófény – kapcsoljuk hát ki a hátsó ködlámpát. Ugyanígy, ha valaki mögött autózunk, nincs értelme elől világítania a kiegészítő egységnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.