Jégmentesíteni a szélvédőt, hosszú úton takarót és innivalót tartani a csomagtartóban – a téli autózás közhelyeinek ez csak a töredéke, azonban az akkumulátor valóban fontos és kiemelt figyelmet kell hogy kapjon a hideg szezonban, hiszen nélküle nem indul az autó, azaz a legkeserűbb pillanatokat idézheti elő az energiatároló egység halála. Az akkumulátorok használata gyakorlatilag egyidős az autózással, az ólom-savas típusok kereskedelmi forgalmazása több mint százéves múltra tekint vissza.
Szinte hihetetlen, de az elveket és a kémiai folyamatot tekintve aligha változott az autó ez eleme az elmúlt évtizedek során. Manapság egyre komolyabb igényeket támasztanak a vásárlók az akkumulátorokkal szemben, ráadásul a teljesítményigény is megnövekedett az egyre bonyolultabb és több energiát igénylő elektromos rendszerek, szórakoztató és biztonsági eszközök miatt. Mindeközben az igények teljesítésével sajnos az élettartam nem tudott lépést tartani, így a használat során bizony hamarabb kilehelik lelküket az akkumulátorok.
Az élettartam persze roppant nagy mértékben függ a használattól és az akku minőségétől, átlagosan 1-4 évig élnek, egyes speciális gyári darabok akár 8-9 évet is kibírhatnak. Érdekesség, hogy a mai aksik mintegy 30 százaléka éri meg a hároméves élettartamot.
Az akkumulátorok felépítését és a különféle típusok működési elvét ezúttal nem tárgyaljuk, sokkal inkább a használatot és a megfelelő kiválasztást segítő ökölszabályokkal igyekszünk segítséget nyújtani. Télen nem ritka, hogy a legnagyobb hidegekben a garázzsal nem rendelkezők éjszakára a lakás melegébe viszik fel az akkut, ami a reggeli hidegindításnál sokat számíthat.
Ha az akkumulátor túl sokat pihen két újratöltés között – akár 24 órát nagyon meleg időben vagy több napot hidegben –, már megindulhat a fokozott szulfátosodás. Ennek megelőzéséhez nem árt, ha van szerszámunk, és rutinosan tudjuk végrehajtani a folyamatot. Fontos, hogy a két pólus csatlakozásánál az érintkező felületek legyenek tiszták, a karbantartások alkalmával a sarukat lehúzva csiszolópapírral és kontaktpermet használatával javíthatjuk az érintkezést. Műszerrel (multiméter) pedig könnyedén ellenőrizni tudjuk, hogy nyugalmi állapotban és járó motornál milyen feszültség tölti az akkut. Emelt fordulaton a 14,3-14,5 volt már kellő töltést biztosít.
