A jelenleg is érvényes és egyben első szuperszonikus, azaz hangsebesség feletti rekord a Thrust SSC nevéhez fűződök, amely Andy Green vezetésével 1997-ben 1228 km/h-s átlaggal száguldott egy mérföldön keresztül. 18 évre rá, egészen pontosan 2015-ben szeretné ezt a földbe döngölni a Bloodhound SSC csapata, amely a héttonnás, rakéta hajtású lélekvesztőt egészen 1600 km/h-ig tervezi felgyorsítani Dél-Afrikában, a Hankskeen sóstó medrében.
A számítógépes kalkuláció alapján erre minden esélyük megvan és ezúttal már videón láthatjuk, hogy mekkora elánnal feszül majd a „Véreb” a hámba. Összesen alig 20 kilométer áll rendelkezésre a mutatványhoz: ennyi idő alatt kell felgyorsulni 1600 km/h (azaz 1000 mérföldes tempó) fölé, egy mérföldet megtenni, majd megállni.
A rakétahajtás igazán nagy tempóra született, de az „alacsonyabb” sebességi régiókban sem kell félteni a Bloodhound SSC-t: 400 km/h-ra például 22 másodperc alatt gyorsul fel. Csak összehasonlításképp: a legizmosabb Bugatti Veyron erre 25 szekundum alatt képes, az egyszeri Koenigsegg One:1 pedig állítólagosan a csúcstartó 20 másodperccel. A 30. másodperc után – úgy 550 km/h-nál – indul be az igazi tűzijáték: a második rakéta is beröffen, a szabadesés kétszeresével katapultálva a rekorder négykerekűt célja felé.
Csak hogy képben legyünk: míg egy átlagos személyautó közúton közel ideális körülmények között padlóféken 1 G-vel lassít, a Bloodhound SSC ennek kétszeresével gyorsít – 800 km/h felett. Ennek hatására a 43. szekundumnál átszakítjuk a jelenleg érvényes sebességi rekord határát és egyben a hangsebességet is, a száguldás viszont nem ér véget: itt még 1 G-vel gyorsulhatunk. Az 51. másodpercben érjük el az 1600 km/h-s megcélzott tempót. Ám ezzel a nehéz részén még nem vagyunk túl. Meg is kell állni, a legtöbb baleset pedig ilyenkor történik: fékezéskor a súlypont az orrba tolódik, 3 G feletti lassításra számíthatunk, és bármilyen nem kívánatos kimozdulás vagy úthiba kibillentheti egyensúlyából a héttonnás szörnyeteget.
Éppen ezért nagy tempónál a légellenállás lassítja az autót, majd 800 km/h alatt következik a légfék (azaz egy ejtőernyő), a jármű hátsó traktusát is terhelve, másodpercenként 104 km/h-val mérsékelve a sebességet. A tárcsaféket a nem kívánatos átterhelődés miatt a rekordkísérlet szempontjából jelentéktelennek tűnő 320 km/h-nál kezdheti el működtetni a pilóta.
Elméletben talán ez egyszerűnek hangzik, de a valóságban rengeteg kockázatot rejt magában a száguldás. Éppen ezért fokozottan drukkolunk a Bloodhoundnak és természetesen a rekorddöntés újabb fejleményeiről is beszámolunk majd. S hogy a pilóta ki lesz? Még egy őrültet nem lehet találni erre a feladatra, úgyhogy ezúttal is Andy Green vállalkozik az elméletben lehetséges lehetetlen küldetésre.
