Ezt semmiképpen sem mondanánk, különösen azért, mert a kabriózás mint műfaj nemcsak élményről gondoskodik, hanem presztízs és státuszszimbólum is egyben. Mint ilyen, annak ellenére is divatban marad, hogy az elmúlt hét évben 5,4-ről 3,3 százalékra csökkent a nyitott autók eladása. Ez utóbbi egyébként valószínűleg a válságnak köszönhető: a kereslet elsősorban az elérhetőbb modellek iránt csökkent, a luxuskategóriában változatlan maradt.
Ennek eredménye, hogy az elérhetőbb kabriókból egyre kevesebbet kínálnak a gyártók, illetve az életciklusok is hosszúra nyúlnak, nálunk például keresleti okok miatt nem elérhető a Volkswagen Golf nyitott változata. Az anyagi okok mellett a preferenciák módosulását is okolhatjuk a kabriók mérsékeltebb népszerűségéért: egyediség iránti igényüket sokan elektromos vagy más különleges autók használatában élik ki. Emellett a panorámatetők és a fejünk fölé nyúló szélvédők sokak számára megteremtik a szabadságérzetet, a kabriózás nyűgjei és nagyobb költségei nélkül, így például az új vásárlók kevésbé érezhetik szükségét a tető eltávolításának.
Mindezek ellenére felejthetetlen élményeket tartogat a nyitott autózás és nincs az a kávé, amely annyira frissítene reggelente, mint a friss, hűvös levegő simogatása egy kabrióban. A szelek szárnyán ugyanis akkor is szabadnak érezzük magunkat, ha egyébként a kötelezettségek béklyójában a munkahelyünkre igyekszünk. Éppen ezért a kabriózásnak mindig lesz létjogosultsága, a piac erősödésével és az új, elérhető árú modellek érkezésével pedig biztosan feljebb ugranak majd azok a számok.
