Na jó, egy kis csavart azért vitt a történetbe. A motor restaurálásának tizenegy hónapos munkát elejétől a végéig fotókkal örökítette meg, a 3000 képet pedig egy több mint kétperces videóba gyúrta össze. A rengeteg azonos beállítással készült előtte-közben-utána kép sorozatától olyan hatása lett az egésznek, mintha az erőforrás önmagát szedné szét darabjaira, majd szintén a semmiből épülne újjá a tisztított, feljavított, illetve néhol teljesen új alkatrészekből.
A gyurmafilmhez hasonló animációnak köszönhetően láthatjuk, hogy mit rejt egy hosszú évtizedeken át szolgált erőforrás belseje, és milyen műszaki megoldások tarkították az öreg technikát.
Bár olajos kezek és verejtékes homlokok alig látszanak a fentebbi videón, mégis azt hiszem, ennél érzékletesebben nem lehet bemutatni két percben, hogy mennyi munka van abban, míg a frissen érkezett, levetett Triumph Spitfire sornégyes hajtóműtől eljutunk a slusszkulcs bűvös elfordításáig, majd felsír az újszülött, akarom mondani felbőg a motor és a járgány kipufogóját elhagyják az első füstpamacsok. Reméljük, az a megmaradt pár alkatrész a végén megtalálta a helyét!
