Az eladásra kínált, 900012-es alvázszámmal rendelkező példányt 1982 első negyedében rakták össze kézzel a német márka versenygarázsában. A B kategóriában induló négykerekűt Hannu Mikkola vezette az 1982-es Monte Carlo Rallyn, ahol a legendás Walter Röhrl mögött – aki akkoriban még egy Opel Asconát hajtott – másodikként ért célba az A1-gyel.
A nagy diadal után a szóban forgó példányt tesztelésre és képzésekre használták a gyáriak az 1983-as szezon alatt, majd később egy Volkswagen/Audi importőrnek adták el. Legközelebb versenyen az azelőtt Saabbal versenyző pilóta, Antero Laine vezette.
Akkoriban még nagyobb szabadságot élveztek a gyártók a versenytechnika területén, azonban ezzel együtt az autók teljesítménye sem volt köztudott, így mindössze annyit lehet tudni, hogy a ralira felkészített Quattro A1 jóval vérmesebb volt, mint az utcai változat. Utóbbit egyébként egy 2,1 literes öthengeres erőforrás hajtotta, melyből 203 lóerőt csiholtak ki a mérnökök. Itt legalább másfélszer annyira számíthatunk.
A típus egyébként 1982-ben konstruktőri világbajnoki címet nyert az Audinak, 1983-ban pedig egyéni világbajnoki címet hozott. A legátütőbb sikert azonban 1984-ben érték el a németek, amikor is mindkét fronton elhódították a győztesnek járó serleget. Az aukciósház szakemberei 102 és 120 millió forint közötti végösszeget várnak a licitháborúban, melyen bizonyára rengeteg ínyenc gyűjtő vesz majd részt.