A Ferrari a bemutatóra elhozta a sorozat összes, szám szerint nyolc generációját, ami nem véletlen: a középmotoros, „belépő szintű” V8-as Ferrarik idén ünneplik 40. születésnapjukat. A történet 1975-ben kezdődött, amikor az addigi belépő Ferrarit, a szépséges vonalakkal megáldott V6-os Dinót leváltotta az első V8-as, a 308, amiben egy 3 literes V8-as szívó egység dolgozott, de egy ideig 208 néven 2 literes V8-assal is elérhető volt az autó.
A 308-as egy évtizeden át szolgált, majd 1985-ben megérkezett utódja, a 328. A 328-as mivel inkább egy nagyobb frissítése volt a 308-asnak, már nem volt ilyen sokáig a kínálatban, és négy év után megjelent a 348. A kerekebb formákkal operáló, de azonos alapokat használó F355 1994-ben debütált, az „új generáció” pedig a 360 Modenával kezdődött – a 360-as 1999-től 2005-ig volt piacon.
A szépséges F430 2004–2009 között igyekezett meghódítani a vásárlók szívét (az átfedések a rendszerint később debütáló és tovább a kínálatban maradó nyitott Spider változatok miatt vannak), amit az utolsó szívó V8-as középmotoros Ferrari, az F458 Italia követett.
Az immár feltöltött 488 GTB – amit nemrégiben a genfi autószalonon már élőben is lehetőségünk nyílt megcsodálni – sokak szerint veszített varázsából a magas fordulatszámú szívómotor elvesztése miatt, mindezért cserébe viszont rengeteg lóerővel és Nm-mel igyekszik kompenzálni. A 3,9 literes V8-as 670 lóerőt és 760 Nm-et produkál, így lényegesen erősebb az Italiánál, a 8,3 másodperces 0–200 km/h-s sprintidő és az 1 perc 23 másodperces fioranói köridő pedig mindent elárul az autó képességeiről.
