Külső
A szedán simán letagadhatná, hogy bármi köze van a jelenlegi ötajtós Civichez. A hondás vonalak látszanak, de a szedán inkább olyan, mintha a régi City és az Insight megoldásait mosták volna össze. Az orra nem túl izgalmas, a hátulja már nagyon amerikai beütésű, de még egy régebbi Toyota Camry vonalait is bele lehet látni. Az biztos, hogy a török Hondák nem a formájukkal fognak hódítani.
Ami az ötajtóst illeti, a koherens és vagány űrhajóforma szétesett és darabos lett. Mintha kényszeresen meg akarták volna változtatni, de csak rontani tudtak rajta. Első lámpái már nem hasonlítanak szamurájkardra, a hátsók túl magasan vannak és idétlenül kiállnak a kasztni síkjából. Az ékalak is furcsább lett, végig csak emelkedik az autó fara az égbe, a hátsó ablakot pedig megint kettéosztották, nehogy ki lehessen látni belőle. Mintha túl sok formai játékot akartak volna rázsúfolni a karosszériára. De legalább a karosszéria egyik szegletére sem lehet ráfogni, hogy unalmas vagy megszokott lenne.
Belső
Hasonlít a két autó belseje, de azért vannak különbségek: a négyajtós például látványosan rosszabb minőségű, kemény műanyagokból épül fel. A Jazz, az Insight és City keverékéből kiöntött műszerfal kifejezetten zavaró hatású, olyan, mintha visszamentünk volna tíz évet az autógyártásban. A külső formába és az utastér hangulatába is nehéz lesz beleszeretni, a török munkások pedig nem lehetnek túl büszkék az összeszerelési minőségre. Az ötajtós valóban jobban össze van rakva, viszont egy olyan egyszerű műveletet, mint a kilométernullázás is annyira túlbonyolítottak, hogy az fájdalom. Meglepő, hogy a szedán csomagtartója kisebb az ötajtósnál (477-440).
A teszt folytatását autós szakportálunkon, az Automobilon olvashatja!
