Így lehetne elérni, hogy gyorsabban szülessen ítélet

A Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának új vezetője szerint határozott vezetői intézkedések is szükségesek az ítélkezés hatékonyságának javításához.

Mikó Gergely az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: az FT bírái javarészt önhibájukon kívül vannak évtizedek óta rendkívül nehéz helyzetben, s a kedvező változásokhoz a kollégiumvezető kompetenciáján túli döntésekre is szükség lehet. Ilyen például a jogszabály-módosítás, melynek kezdeményezésére az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jogosult, csakúgy mint egyes ügyek átirányítására. Segítség lehet az idén országszerte munkába álló 200 bírósági titkár és 180 ügyintéző is, akikből bizonyára jut majd a fővárosba. A kollégiumon belüli erőátcsoportosítás már saját hatáskör – tette hozzá az új vezető.

Közlése szerint ennek keretében meg kell vizsgálni például annak a lehetőségét, miként lehetne a jól és időszerűen teljesítő katonai tanácsokat bevonni civil büntetőügyek elbírálásába. A hatékonyságot javító vezetői intézkedések közé tartozhat a következetes ellenőrzés például a tárgyalások kitűzésénél és az eljárási határidők betartásánál, továbbá támogatni kell a gazdaságos pervitelt és az eljárások menetének előrelátó megtervezését. A bírói függetlenség sérelme nélkül, az ügyek tartalmi kérdéseit nem érintve segíteni kell a tárgyaló bírákat az eljárások gyorsabb befejezésében – mondta Mikó Gergely.

A június 1-jével hat évre kinevezett kollégiumvezető szerint a helyzetfelmérést követő első összehangolt vezetői intézkedések az ősz elején lépnek életbe, és az eredmények remélhetőleg már az év végén vagy a jövő év elején érezhetőek lesznek.

Aránytalanul nagy ügyteher

Mikó Gergely rámutatott arra: a központi régióra, ezen belül is az FT-re nehezedő, aránytalanul nagy ügyteher egyfelől az ügyek száma miatt nehezen kezelhető. A fővárosban és Pest megyében évek óta hozzávetőleg az ország bíráinak egynegyede birkózik az összes ügy egyharmadával, ami önmagában is nehezen kezelhető aránytalanság. Amit pedig a statisztikák nem igazán tudnak érzékeltetni, az a központi régióban lévő ügyek nehézsége, az ítélet meghozatalához szükséges munka mennyisége.

Kitért arra, hogy a kiemelt ügyekben a törvény kötelező előírása szerint 60 napon belül tárgyalást kell tartani. Ez normális esetben akkor tartható, ha egy bíró kezén legfeljebb 3-4 ilyen ügy van. Ehelyett az FT büntetőkollégiumában nem példátlan, hogy tíz vagy annál is több ügyet tárgyal egyszerre egy bíró a nem kiemelt ügyek mellett. A kiemelt ügyekben gyakran bonyolult, nehéz megítélésű jogi problémák, többtucatnyi vádlott, sok vádpont jelenik meg, és nagy médiaérdeklődés kíséri a tárgyalásokat.

Mint azt megírtuk, a médiatörvény után az ügyészségről és az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályokat is bírálta a Velencei Bizottság.

A magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott márciusi álláspontjában a Velencei Bizottság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.

Ismert, 2012 januárjában az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, ezek egyike a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozással kapcsolatos.

Mikó Gergely közölte, az FT büntetőkollégiumának helyzetét nem könnyíti, hogy a mintegy 60 bíró ötöde távozhat az idén. A nyugdíjazások kétféleképpen is érintik a kollégiumot: vannak, akik befejezik az ítélkező munkát, mások a nyugdíjazások folytán megüresedő táblai és kúriai helyekre pályáznak. Mint mondta, fel kell készülni arra, hogy akár tucatnyi bíró távozhat. Közös bennük, hogy óriási a tapasztalatuk, és bár a helyükre érkező fiatal kollégák jó felkészültek és lelkesek, a most távozók sok évtizedes tárgyalótermi rutinját sokáig nehéz lesz pótolni – tette hozzá.

Közérthető tájékoztatást

A nagy sajtónyilvánosságot kapott ügyekben az új kollégiumvezető szükségesnek tartja, hogy az ítélethirdetés után nyomban közérthető, rövid, de szakmailag megalapozott tájékoztatás jelenjen meg, amely segít megérteni és az általános bírói gyakorlatban elhelyezni a döntést, tárgyszerű és szakszerű fogódzókat nyújt a laikus érdeklődőknek.

Mikó Gergely a kinevezéséről szólva elmondta: kollégiumvezetői pályázata sem az FT büntetőkollégiumában, sem az összbírói értekezletén nem kapott többséget, ám a 27, illetve 44 százalékos támogatást biztatónak tartja, hiszen ahogy tíz évvel ezelőtti kerületi elnöki pályázatában, úgy most sem hallgatta el, hogy milyen, a hatékonyságot javító vezetői intézkedéseket tervez. Ennek fényében pedig a leendő beosztott bírák támogatása máris sokkal kedvezőbbnek tűnik.

A kollégium és az összbírói értekezlet által felállított pályázati rangsort Fazekas Sándor, az FT elnöke változtatta meg, és ő már Mikó Gergely kinevezését javasolta Handó Tündének, az OBH elnökének, aki erről az Országos Bírói Tanács egyetértésével döntött.

200 ügy egyszerre

Mikó Gergely több mint negyedszázados bírói és egy évtizedes bírósági vezetői múlttal a háta mögött lett az FT kollégiumvezetője. 1984-ben nevezték ki bírónak, először a Budai Központi Kerületi Bíróságon, majd 1991-től a II–III. kerületi bíróságon ítélkezett büntetőbíróként, majd 2002-ben a bíróság elnöke lett. Eközben megyei bírósági hatáskörbe tartozó ügyeket is tárgyalt.

Kerületi elnöki kinevezéséről szólva Mikó Gergely elmondta: az első időszak nehéz volt, mert a polgári ügyszakban egy bíró kezén mintegy 200 ügy volt egyszerre folyamatban. Határozott vezetői intézkedésekkel azonban sikerült úrrá lenni a nehézségeken.

„Nem mondom, hogy kezdetben minden bíró üdvözölte minden döntésemet, de rövid idő elteltével már azok is örültek az új vezetési stílusnak, akik kezdetben még ellenérzésekkel fogadták, hiszen a tárgyaló bírónak is sokkal jobb érzés úgy végezni a munkáját, hogy nincs állandó lemaradásban, naprakész. Ebben a folyamatban kulcskérdés az igazságügyi dolgozók felkészültsége és hozzáállása is, ők sokat ronthatnak vagy javíthatnak egy bíróság teljesítményén. Egyszer kell összeszedni magunkat, ledolgozni a hátralékot, azután már csak arra kell ügyelni, hogy legalább annyi ügyet fejezzünk be, mint amennyi érkezik” – fűzte hozzá.