Így lehetne elérni, hogy gyorsabban szülessen ítélet

A Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának új vezetője szerint határozott vezetői intézkedések is szükségesek az ítélkezés hatékonyságának javításához.

Mint azt megírtuk, a médiatörvény után az ügyészségről és az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályokat is bírálta a Velencei Bizottság.

A magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott márciusi álláspontjában a Velencei Bizottság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.

Ismert, 2012 januárjában az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, ezek egyike a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozással kapcsolatos.

Mikó Gergely közölte, az FT büntetőkollégiumának helyzetét nem könnyíti, hogy a mintegy 60 bíró ötöde távozhat az idén. A nyugdíjazások kétféleképpen is érintik a kollégiumot: vannak, akik befejezik az ítélkező munkát, mások a nyugdíjazások folytán megüresedő táblai és kúriai helyekre pályáznak. Mint mondta, fel kell készülni arra, hogy akár tucatnyi bíró távozhat. Közös bennük, hogy óriási a tapasztalatuk, és bár a helyükre érkező fiatal kollégák jó felkészültek és lelkesek, a most távozók sok évtizedes tárgyalótermi rutinját sokáig nehéz lesz pótolni – tette hozzá.

Közérthető tájékoztatást

A nagy sajtónyilvánosságot kapott ügyekben az új kollégiumvezető szükségesnek tartja, hogy az ítélethirdetés után nyomban közérthető, rövid, de szakmailag megalapozott tájékoztatás jelenjen meg, amely segít megérteni és az általános bírói gyakorlatban elhelyezni a döntést, tárgyszerű és szakszerű fogódzókat nyújt a laikus érdeklődőknek.

Mikó Gergely a kinevezéséről szólva elmondta: kollégiumvezetői pályázata sem az FT büntetőkollégiumában, sem az összbírói értekezletén nem kapott többséget, ám a 27, illetve 44 százalékos támogatást biztatónak tartja, hiszen ahogy tíz évvel ezelőtti kerületi elnöki pályázatában, úgy most sem hallgatta el, hogy milyen, a hatékonyságot javító vezetői intézkedéseket tervez. Ennek fényében pedig a leendő beosztott bírák támogatása máris sokkal kedvezőbbnek tűnik.

A kollégium és az összbírói értekezlet által felállított pályázati rangsort Fazekas Sándor, az FT elnöke változtatta meg, és ő már Mikó Gergely kinevezését javasolta Handó Tündének, az OBH elnökének, aki erről az Országos Bírói Tanács egyetértésével döntött.

200 ügy egyszerre

Mikó Gergely több mint negyedszázados bírói és egy évtizedes bírósági vezetői múlttal a háta mögött lett az FT kollégiumvezetője. 1984-ben nevezték ki bírónak, először a Budai Központi Kerületi Bíróságon, majd 1991-től a II–III. kerületi bíróságon ítélkezett büntetőbíróként, majd 2002-ben a bíróság elnöke lett. Eközben megyei bírósági hatáskörbe tartozó ügyeket is tárgyalt.

Kerületi elnöki kinevezéséről szólva Mikó Gergely elmondta: az első időszak nehéz volt, mert a polgári ügyszakban egy bíró kezén mintegy 200 ügy volt egyszerre folyamatban. Határozott vezetői intézkedésekkel azonban sikerült úrrá lenni a nehézségeken.

„Nem mondom, hogy kezdetben minden bíró üdvözölte minden döntésemet, de rövid idő elteltével már azok is örültek az új vezetési stílusnak, akik kezdetben még ellenérzésekkel fogadták, hiszen a tárgyaló bírónak is sokkal jobb érzés úgy végezni a munkáját, hogy nincs állandó lemaradásban, naprakész. Ebben a folyamatban kulcskérdés az igazságügyi dolgozók felkészültsége és hozzáállása is, ők sokat ronthatnak vagy javíthatnak egy bíróság teljesítményén. Egyszer kell összeszedni magunkat, ledolgozni a hátralékot, azután már csak arra kell ügyelni, hogy legalább annyi ügyet fejezzünk be, mint amennyi érkezik” – fűzte hozzá.