Orbán: Ez a filozófiánk lényege

Orbán Viktor szerint kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel. A kormányfő kijelentette: ennek része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen.

Megjegyezte továbbá, hogy az MKIK javaslatai közül korábban megvalósították egyebek mellett a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok és a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását és egy versenyképes adórendszer kialakítását.

Érdemesebb dolgozni, mint nem

A miniszterelnök kijelentette: „Végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege!” Arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem, és ezt csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és többet keresnek az emberek, mint ha segélyt kapnának – mondta a kormányfő.

Jelezte ugyanakkor, hogy óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a megközelítőleg 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak a foglalkoztatás elősegítése érdekében, vannak más jelentkezők is, „akik szívesen elvinnék” azt. Ha beválik az akcióterv, akkor a következő években ez az összeg 350-500 milliárd forint is lehet – hívta fel a figyelmet.

„Ne legyen illúziónk, különösen a most kezdődő tárgyalások árnyékában”, hogy az akciótervért vívott belpolitikai csata mellett nemzetközi küzdelmet is folytatni kell majd érte – hangsúlyozta, és ehhez a magyar gazdasági élet szereplőinek segítségét is kérte.

Ez egyedülálló lesz

A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen – mondta Orbán Viktor. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hétfőn a társadalmi szervezetekkel elkezdett konzultációsorozat első állomásaként a KDNP vezetésével tárgyalt.

Köszönet

A kormányfő felszólalása végén köszönetet mondott a kamarának, továbbá a baloldali vállalkozóknak, akik az elmúlt két év nehézségeit „nem használták fel lázadásra”, valamint azoknak a cégeknek is, akik nem úgy reagáltak a válságra, hogy kivonták a pénzüket a gazdaságból.

---- Következetes végrehajtás ----

Következetes végrehajtás

A kormányprogram részévé váltak a kamarai javaslatok – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a kamara 2010. február 18-án megállapodást kötött az országgyűlési választások előtt Orbán Viktorral, amelyben megfogalmazták a gazdaságpolitika legfontosabb gondolatait. Az MKIK elnöke arra biztatta a kormányt, hogy a megkezdett változásokat következetesen hajtsa végre.

A részleteket értékelve Parragh László kiemelte: a magyar gazdaság talpra állítása a strukturális átalakítások elindításával elkezdődött, ami a gazdaság szereplőinek érdeke, mert enélkül tartósan nem tartható fenn a növekedés. A vállalkozók felvállalták az átalakítással járó gondokat a közös teherviselés jegyében – jelentette ki az MKIK elnöke.

Versenyképesség

Magyarországon a foglalkoztatás növekedett 2010 óta a reálszférában, ugyanakkor égető gondot jelent a vállalkozások finanszírozása, bár a Széchenyi-kártya bővítésével sikerült a hitelkihelyezést növelni – mutatott rá Parragh László.

Az MKIK elnöke szólt arról, hogy a magyar gazdaság versenyképessége javult az elmúlt két évben, amihez többek között hozzájárult a makroadatok javulása, a vállalati munka és a kormányzati munka hatékonyságának növelése, ugyanakkor kedvezőtlenül hatott a magas adóteher, az uniós források felhasználásának nem megfelelő kihasználása, az innováció alacsony szintje.

A külgazdasági stratégiában is megjelennek

Parragh László kiemelte: a kamarai javaslatok megjelennek a külgazdasági stratégiában is. A magyar vállalkozások külföldi érdekeit képviselve vegyes kamarai rendszert alakított ki az MKIK, és a kamara aktívan részt vesz a külgazdasági hivatallal közös 11 iroda létrehozásában.

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a szakképzési rendszerben a magyar gazdaság szereplői nagyobb hangsúlyt kapnak, többek között szeptemberből a duális szakképzés nagyobb teret nyer, és a vállalkozások nagyobb arányban vesznek részt a gyakorlati képzésben.

Uniós források

Az európai uniós fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban az MKIK elnöke kifogásolta, hogy hibás volt a korábbi évek célmeghatározása, magas költséggel és rosszul működik az intézmény, a támogatás intenzitása alatta marad az uniós lehetőségeknek. Parragh László szerint a 2014–2020. évekre szóló uniós fejlesztés források igénybevételére vonatkozó stratégiát, az intézményrendszert úgy kell kialakítani, hogy az Magyarországot nyertessé tegye.

Az akcióterv a legnagyobb pozitív beavatkozás

A 10 pontos munkahelyvédelmi akciótervet a legnagyobb pozitív beavatkozásnak tartotta a gazdaságban a kamara elnöke, aki szerint jövőre 215 milliárd forintos pozíciójavulást jelent a mikro- és kisvállalkozásoknál, a GDP-növekedéshez 1 százalékkal járulhat hozzá, a kiadókat 150-200 ezer cég választhatja, és 1,4-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és a pénzforgalmi szemléletű áfabefizetés változása 80 milliárd forint egyszeri likviditási tőkét jelenthet a cégeknek.

Együttműködés

A rendkívüli elnökségi ülésen a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben rögzítették, hogy a korábbi megállapodásban foglalt közös célok érdekében végzett eddigi együttműködés eredményes, és érdemes a folytatásra.

Rögzítették azt is, hogy a kormány több kamarai javaslatot sikerrel épített be a programjába, például a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra, a versenyképes adórendszer kialakítását, a kereskedelemfejlesztés átszervezését.

Mindez lehetőséget teremt arra, hogy továbblépjenek az együttműködésben, elsősorban a magyar munkahelyek védelme, új munkahelyek teremtése terén.

A kamara arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy fel kell gyorsítani a meglévő források kihelyezését, és sürgeti a gazdaság további élénkítését, amelynek fontos eleme, hogy javuljon a vállalkozások finanszírozása.

A kormány vállalja, hogy elősegíti a felnőttképzés, a szakképzés és a felsőoktatás gazdasági igényekhez való igazítását, továbbá hogy csökkenni a vállalkozások bürokratikus terheit, ezzel támogatva a gazdasági versenyképességet.