A tárcavezető az idei magyar nagyköveti értekezleten mondott beszédében, szerdán kifejtette, a külképviseletek a kormányt érő támadások kivédésben, elhárításában nagyon komoly szerepet játszottak. Különösen jól teljesítettek a diplomaták Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban, Washingtonban és a szomszédos országokban – közölte, hozzáfűzve: az ázsiai külképviseletek pedig nagy szerepet játszottak a keleti nyitásban.
Voltak olyan helyzetek, ahol „nagyon helyt kellett állni”, és így tett például Marton Béla tripoli nagykövet is – emlékeztetett. Úgy vélte, jelenleg hasonló a helyzet Szíriában, „nem hősködésből, hanem azért vagyunk ott, mert szükség van ránk”, és amíg a külképviselet el tudja végezni a munkáját, maradnak.
A miniszter a külképviseletek fontos feladatai között említette a honosítási kérelmek feldolgozását, mintegy 140 ezer kérelmet fogadtak be. Mint mondta, a kedvezményes honosítási lehetőség bevezetése nagy hatást gyakorolt a világ különböző részein élő magyarokra, rendkívüli mértékben növelte a magyartudatosságot. Kiderült, hogy az összmagyarság óriási erő, potenciál – mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a válság feltehetően még jó ideig eltart, és végérvényessé tette, hogy globális rendszerben élünk, ahol óriási a kölcsönös függés. Bár a külső körülmények ezért nem mindig ideálisak és befolyásolhatók, a politikai felelősség mégis az adott állam kormányaira csapódik le – mondta. Kifejtette: a választópolgárok a saját életük alakulását nézik, amikor voksolnak, nem a külső tényezők alapján döntenek.
Az első válasz helyesnek tűnt
A válságot illetően úgy látja, az arra adott első válasz helyesnek tűnt: a kereslet ösztönzése mellett döntöttek az országok, és nem a másik rovására akarták megoldani a problémát, nem alakult ki protekcionista hullám. De nem készült fel Európa arra, hogy ez a keresletösztönzés adósságemelkedéssel jár, ráadásul a helyzetet egy specifikus európai probléma is súlyosbítja: alapvető eltérések vannak a gazdaságok versenyképessége között – mondta, hozzátéve: így előállt egy fenntarthatatlan helyzet: az államok által fizetendő hozamok nagyon eltérően alakulnak, és ezek eredményes közelítése nélkül nem lehetséges a megoldás.
Martonyi János arról is beszélt, hogy sikeres szomszédságpolitikára van szükség. Az elmúlt két év eredményes volt, és ha vannak is viták a szomszédos országokkal, ezeket kiegyensúlyozzák, sőt, meg is haladják a közös érdekek – fogalmazott. Megjegyezte: a magyar-román kapcsolatok nagyon jók voltak az elmúlt két évben, „a másik félnek” kell eldöntenie, hogy folytatni akarja-e ezt a tendenciát. Ha meg akarja tartani az eddigi barátságot, akkor ezt Magyarország viszonozza – közölte.
Rendkívüli lehetőségek vannak a térségben
Az arab tavasz eseményeivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy rendkívüli lehetőségei vannak a térségben a magyar külgazdaságnak, ráadásul az országokat érdeklik a magyar átalakítási tapasztalatok. Főként az oktatás révén megvannak a hagyományos kapcsolatok ezekkel az országokkal – emlékeztetett. Megjegyezte: átfogó ösztöndíjprogramot akarnak kidolgozni fejlődő országoknak, mivel az oktatás az egyik legversenyképesebb magyar exportcikk.
Martonyi János előtt Orbán Viktor szólalt fel a misszióvezetők előtt. A miniszterelnök arra figyelmeztette őket, hogy a következő egy-két évben munkájukat sikertelen, elhúzódó európai válságkezelési közegben kell végezniük.
