Orbán: A magyar válságkezelés rövid távon is sikerrel kecsegtet

A magyar nagyköveteknek a következő egy-két évben munkájukat sikertelen, elhúzódó európai válságkezelési közegben kell végezniük.

A kormányfő kiemelte, bár korábban azt remélték, hogy gyors lefutású lesz az euró válsága, úgy tűnik, elhúzódó jelenségről van szó. Fontos kérdés, hogy milyen teljesítményt nyújtunk annak a válságnak a kezelésében, amely „nem tőlünk indult” – mutatott rá, azt hangoztatva: ebben Magyarország „remekül teljesített”.

Csökkenteni kell az államadósságot

A kormányfő kifejtette, Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését.

Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a „reménytelen kategória”; 70 százalék felett van a „veszélyzóna”, Magyarország itt áll – mondta, hozzáfűzve, hogy az 50 százalék körüli vagy az alatti államadósság biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot – emelte ki.

Martonyi János külügyminiszter szerint diplomáciára minden körülmények között, feltétlenül szükség van, ugyanez igaz a jelenlegi helyzetben a külképviseleti hálózatra is, hiszen annak munkáját semmi más nem pótolja.

Szurin Picuvan, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) thai főtitkára szerint szervezete kaput jelenthet a kapcsolatépítésben, a gazdasági együttműködésben Ázsiával, így hatalmas lehetőségek rejlenek az Európa és az ASEAN közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésében.

Meghatározó marad az euróválság

Kitért arra is: a misszióvezetőknek a következő években is arra kell készülniük, hogy az euróválság meghatározó eleme marad az európai politikának. Egyúttal ismét bírálta az európai válságkezelést, mert azt a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi az évenként visszatérő belpolitikai megmérettetések miatt. Az európai válság kezelésére kidolgozott brüsszeli megoldástervezetről úgy fogalmazott: „gyakori a pártpolitikai harcosok világában, hogy amikor szembesülünk egy problémával, ami vagy kényelmetlen, vagy nem tudjuk, hogy kellene megoldani, vagy tudjuk, hogy kellene megoldani, de valamilyen okból úgy látjuk, nincs eszközünk, hogy megoldjuk, akkor legjobb azt félretenni, és el kell kezdeni beszélni a Holdról, a holdutazásról vagy a Marsról”.

Ezzel példázta azt, hogy egy mondatot sem találni arra a problémára, miszerint a német gazdaság versenyképessége nagyságrendekkel meghaladja a vele közös pénzt használó országok szintjét, és így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre Németország javára, a déli államok rovására. A brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, „a jó Isten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia” – mondta.

A miniszterelnök szerint „a történelem kirúgta a hónunk alól azt a mankót”, amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők. Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb munkát igényel a magyar külügyi állománytól – jelentette ki.

A kormányfő beszélt arról is: az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új típusa, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.

Azonos kontextus kell

A miniszterelnök szerint súlyos bajok adódnak abból, ha a magyarországi kormányzat és a külföldi magyar külképviselet-vezetők más-más kontextusban értelmezik munkájukat. Orbán Viktor hangsúlyozta: az természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni – fogalmazott a kormányfő.

Kovács László (MSZP) korábbi külügyminiszter kérdésére a miniszterelnök azt mondta, a válság magja az eurózónában van, és ott is kell rá megoldást találni. Akkor vagyunk jó európaiak, ha támogatjuk, hogy az eurózóna megtalálja a megoldást az euró problémáira – vélekedett.  Megjegyezte azt is, nagy vitára számít Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. Példaként említette az energia továbbítását, szétosztását és az azzal való kereskedést, legalább lakossági körben.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország és az uniós intézmények között „a nagy ügyeknél tervezett, előre látott és végiggondolt konfliktusok” voltak, és „ezért is nyertük meg őket”. Sümeghy Gyula hágai nagykövet érdeklődésére kifejtette, a keleti nyitás és a nyugati integráció nem ellentétesek egymással. A keleti nyitásban csaknem minden nyugati ország előttünk jár, hiszen ott van „pénz, fellendülés, versenyképesség”, ezért nem lehet kimaradni ebből a trendből – közölte Orbán Viktor.

Az EB nem kommentál

Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálja a rezsiszolgáltatások nonprofittá való alakításának magyarországi elképzelését – mondta Olivier Bailly, az unió központi végrehajtó intézményének szóvivője a szerdai bizottsági sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva.

Arra a kérdésre, hogy az elképzelés sérti-e az egységes európai piac alapelveit, és ennek folytán az Európai Bizottság részéről felmerül-e ellenvetés, Bailly azt mondta: az uniós végrehajtó testület puszta nyilatkozatok, bejelentések alapján nem, csupán törvény- vagy törvénytervezet-szövegek alapján tud véleményt alkotni valamely tagállam valamilyen intézkedéséről, azt illetően, hogy az intézkedés összhangban áll-e az uniós joggal.

Az uniós szóvivő hozzátette: nem tud arról, hogy akár technikai, szakértői szinten vagy pedig politikai szinten vita folyna Brüsszel és Budapest között ebben a kérdésben.