Levelet írtak a Sukoró-ügy vádlottjai

Elhamarkodottnak és megalapozatlannak tartja a sukorói telekcsereügy öt vádlottja közül három a Fővárosi Törvényszék elnökének kezdeményezését.

Gyurcsány nem érti

Gyurcsány Ferenc és ügyvédje félreértelmezi a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát. A volt miniszterelnök ellen július 20-án szüntették meg a nyomozást a sukorói telekcsere miatt indított büntetőügyben. Gyurcsány Ferenc július 26-ai Facebook-bejegyzésében ezzel ellentétben azt állította, hogy az ügyészség a neki elküldött határozatban bűncselekmény hiányát állapította meg.

Bizonyítja a függetlenséget

Budai Gyula Hír TV Kontraszt című műsorában azt hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás függetlenségét bizonyítja a sukorói vádemelés. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint bebizonyosodott, hogy a balliberális sajtó állításával szemben nem ő irányítja az ügyészséget.

Sérül a nyilvánosság?

Tátrai Miklós, Markó Andrea és Császy Zsolt szerint a büntetőeljárás tárgyát képező szerződés, valamint annak keletkezési körülményei az elmúlt négy év kétségkívül legnagyobb politikai vihart, médiaérdeklődést és közfigyelmet kiváltó közügyévé váltak. Mind a politikai viták, mind a büntetőeljárás eddigi fázisai alapvetően a fővárosban zajlottak, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az országos és a nemzetközi sajtó is folyamatosan, nagy terjedelemben számolt be valamennyi fejleményről – írták. Szerintük azzal, hogy a bírósági szak esetlegesen Budapesten kívülre kerül, a tárgyalás nyilvánossága jelentős mértékben sérül.

A vádlottak úgy látják, a kijelöléssel semmi garancia nincs az eljárás gyorsítására, „önmagában a kijelölés, illetve annak fentebb részletezett következményei jelentősen csorbíthatják a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogot, s ily módon bizony alapvetően befolyásolhatják a tényleges bírói döntést is. ( ) Meggyőződésünk, hogy ebben a büntetőeljárásban a politika már eddig is sokkal nagyobb súllyal volt jelen az egészségesnél. ( ) Bizonyosságot nyert az is, hogy az eljáró hatóságok már eddig is sok esetben törvényellenesen jártak el. Dokumentált tény, hogy a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség eljárása során számos jogszabályt megsértett, s a vádat is a törvényes határidőt követően emelte” – fogalmaztak. 

109 nap

Hangsúlyozták: a Fővárosi Bíróság jogerős döntése szerint egyes gyanúsítottak úgy töltöttek 109 napot előzetes letartóztatásban, hogy annak törvényes feltételei egyetlen percig sem álltak fenn. Egyértelmű az is, hogy az iratbetekintés megtagadásával a Fővárosi Törvényszék jelenleg is súlyosan sérti a vádlottak jogait – írták nyílt levelükben.

A Fővárosi Törvényszék elnöke július 26-án, az OBH elnökéhez beterjesztett indítványában az ügyek időszerű elbírálásának biztosítása érdekében két kiemelt jelentőségű büntetőügynek az áthelyezését kérte másik, azonos hatáskörű bíróságra. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az indítványok megalapozottságát a törvény rendelkezése alapján megvizsgálja, és döntését az Országos Bírói Tanács által április 17-én elfogadott elnöki ajánlásban foglalt szempontok alapján hozza meg – közölte még pénteken az OBH. Hozzátették: ez az eljárás folyamatban van.

A Fővárosi Törvényszék elnöke indítványában a büntetőügy-szak hosszú idő óta fennálló rendkívüli leterheltségére hivatkozott, amely miatt a két soron kívüli eljárás lefolytatására nincs lehetőség, tekintettel arra hogy június 30-án a folyamatban maradt elsőfokú büntetőperes ügyek száma 522 volt. Ebből a soron kívüli ügyek száma 351, a kiemelt jelentőségű ügyek száma jelenleg 223, ebből 42 ügy még nincs kitűzve. Amíg a büntetőügy-szakban országos átlagban egy bíróra 17 ügy jut, addig a Fővárosi Törvényszéken ezt az átlagot lényegesen meghaladóan 28,7 ügy – mutatott rá az OBH közleménye.