Nem ismerte el bűnösségét Dániel Péter

Dániel Péter elismerte, hogy ő öntötte le festékkel a Kerekiben felállított Horthy-szobrot, de nem tartja magát bűnösnek.

A tárgyalásra a vádlott kipában (zsidó férfiak fejfedője), a szoborállítást kezdeményező független önkormányzati képviselő, Sas Attila pedig bocskai ruhában érkezett.

A bíró által ismertetett vádirat szerint a vádlott kisebb kárt okozó rongálás vétségét követte el, amikor idén májusban leöntötte a Somogy megyei Kerekiben frissen felállított, fából faragott, embernagyságú Horthy-szobrot, és „tömeggyilkos”, illetve „háborús bűnös” feliratokat akasztott rá. Akciójáról, amellyel több mint százezer forintos kárt okozott, képeket is közölt az interneten.

Dániel Péter meghallgatásakor közölte, a cselekedet elkövetését igen, a bűnösségét viszont nem ismeri el. Álláspontja szerint nem ő a bűnös, hanem azok, akik „egy náci rendszert kiszolgáló, százezreket halálba küldő” embernek szobrot állítottak. Szerinte cselekedete jogos politikai tiltakozás és véleménynyilvánítás volt.

Mint kifejtette, akciójával tiltakozni kívánt „a mai magyar kormány szélsőjobboldallal történő cinkos összekacsintása ellen is”. Azért „kényszerült” cselekvésre, mert álláspontja szerint ma már szavakkal és jogi úton nem lehet eredményt elérni. Közölte, nem a cselekedetének, hanem a Horthy-kultusz felélesztésének van társadalmi veszélyessége, ezért felmentését kérte, bűncselekmény hiányában.

Sas Attila, a kereki szoborállítást kezdeményező és támogató önkormányzati képviselő azt mondta, hogy az otthona előtti tér Horthy Miklósról való elnevezését, majd a szoborállítást is támogatta az önkormányzat képviselő-testülete.

A bíró több, a rendőrség által meghallgatott tanú vallomását is felolvasta, köztük a szoborállítást támogató független kereki alpolgármester Csicsai Lászlóét, aki arról számolt be, hogy már 2007 óta törekedtek egy nemzeti kegyeleti park létrehozására, ennek része a Horthy-szobor. Tanúvallomásában az alpolgármester – aki a tárgyaláson is részt vett – közölte: mélységesen elítéli, hogy garázda cselekedettel nyilvánít véleményt egy értelmiségi, megsértve ezzel az emlékmű készítőjét, állítóit és a befogadó települést is.

A tárgyaláson ismertették az ügyben felkért igazságügyi műtárgyszakértő véleményét is, miszerint a kereki szobor „műalkotásnak és műemléknek nem nevezhető, dilettáns munka”. A szakértő szerint a településnek kötelessége lett volna az illetékes szakhatóságokhoz fordulni a szoborállítás tervével.

Az ügyész pénzbüntetés kiszabását kérte, súlyosbító körülményként értékelve, hogy az utóbbi időkben elszaporodtak a szoborrongálások, enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, valamint beismerő vallomását.

A bíró szeptember 26-ára hirdette meg a határozathozatalát. Dániel Péter a tárgyalás után a sajtó képviselőinek kifejtette, pénzbírságra számít, de nem hajlandó befizetni, ezért kérni fogja, hogy büntetését fogházban tölthesse le. Elmondta azt is, mivel nem érez kellő támogatottságot a demokratikus ellenzék részéről sem, néhány hete visszavonult a közélettől.