A hatóságilag kirendelt igazságügyi szakértők szerint a tározót üzemeltető Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. nem észlelhette utólag az alapozás hiányosságait, a feltöltött iszaptárolót pedig nem lehetett szigetelni, vagy az alapozást megerősíteni. A szakértők hiányolták a süllyedésmérők elhelyezését és azok folyamatos vizsgálatát.
Az alperes Mal Zrt. által felkért szakértő úgy véli, az iszaptározók megépítése előtt elvégezték a talajvizsgálatokat, de a fúrások nem voltak elég mélyek. Álláspontja szerint a tározó tervezője nem vette figyelembe a vizsgálatok eredményét, a hatóság pedig nem írta elő és utólag sem kötelezte a tervezőt arra, hogy folyamatosan figyelje a tározó esetleges mozgását, süllyedését.
Szakértők meghallgatásával folytatódtak a perek
A kirendelt szakértők és az alperes között vita alakult ki arról, hogy a zagytározóban lévő víz mennyisége meghaladta-e az ésszerű mértéket. Abban sem volt egyetértés, hogy ha az iszaptárolóban kevesebb víz lett volna, akkor is elérte volna-e a környező településeket az ár, illetve mekkora pusztítást okozott volna.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a katasztrófa kapcsán többek között közveszélyokozás miatt indított büntetőper a timföldgyár vezetői, alkalmazottai ellen.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) lezárta az alumíniumipari társaságokat érintő vizsgálatát, a több mint egy éven át tartó ellenőrzés során egymilliárd forintos állami követelést állapítottak meg a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel szemben – közölte a hivatal.
A MÁV Zrt. is pereli a Malt: 2011 tavaszán azért fordult a bírósághoz, mert az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátszakadása miatt súlyosan megrongálódott a vasúti pálya, egy hónapig szünetelt a vonatközlekedés, és a helyreállítás jelentős kiadásokat jelentett. A vasúttársaság ezért 282 millió forint kártérítést kér a Maltól.
Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.
