Iszonyú veszteségekkel járt a vörösiszap-katasztrófa

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője az iszapömlés második évfordulóján rendezett csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen Kolontáron kijelentette: a súlyos, világméretű figyelmet kiváltó katasztrófa veszteségei iszonyúak voltak. Csak a kormány 38 milliárd forintot fordított a károk elhárítására, és a társadalmi összefogásnak köszönhetően a térségben élők további segítséget is kaptak.

Felidézte, hogy a gátszakadás után heroikus küzdelmet folytattak a hivatásos szervek, a tűzoltók, a rendőrök és a vízügyi szakemberek egyaránt. A magyar mérnöki tudással sikerült megakadályozni, hogy a lúgos szennyezés elérje a Dunát, ami az ország tekintélyét igazolta – mondta.  A főigazgató hozzátette: a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. állami irányítás alá vonásával sikerült megelőzni, hogy az tönkremenjen, a száraz technológia bevezetésével tovább működik a cég.

Az ipari katasztrófa tanulságai közül Bakondi György kiemelte, hogy a mentés után a fő hangsúly a megelőzésre került, újjászervezték a polgári védelmet. A veszélyes anyagok szállítására és a veszélyes üzemekre is ma már új jogszabályok vonatkoznak.

A magyar állam nem hagyta magára az embereket

A Kolontár és környezetünk jövője című rendezvényen Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a teljes költségből 21 milliárd forintot fordítottak a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására. Kiemelte, hogy az élővizek és a Duna védelme érdekében több ezer tonna gipszet szórtak hidakról száz kilométeren a Marcal folyóba.

Az államtitkár úgy fogalmazott, „világszám” volt, hogy amit a romániai ciánszennyezéskor nem sikerült megakadályozni, azt az iszapömléskor sikerült. Először leállították az ajkai timföldgyárat, majd hat nap után újraindították a termelést a több ezer munkahely megmentése érdekében. Az egyéni és szervezeti helytállás mellett óriásinak nevezte a kormányfő személyes szerepét, mert – tette hozzá – a hasonló ipari katasztrófák külföldi példáival ellentétben az állam nem hagyta magára az embereket.

Illés Zoltán hangsúlyozta, hogy a cégre kiszabott 135 milliárd forintos bírságot a kiömlött anyag mennyiségéből határozzák meg szigorú képletek alapján, nem „hasra ütésre”. Szólt arról is, hogy a Mal tulajdonosai beperelték a médiában tett nyilatkozatai miatt, a bírósági eljárásban összesen 15 millió forintot követelnek tőle. Ezt „elterelő hadműveletnek” nevezte, mert közben bírósági eljárás van folyamatban a vörösiszap-katasztrófa miatt.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által rendezett beszélgetés résztvevői megtekintették Kolontáron, az épülő tanösvény fogadóépületében az általános iskolások rajzaiból készített tárlatot, majd az áldozatok emlékére virágokat helyeztek el az emlékhelynél.

Vádemelés vörösiszapügyben

Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt 15 ember ellen emelt vádat január közepén. Az ügy elsőrendű vádlottja Bakonyi Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős. A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek szerepelnek.

A büntetőügy szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János védi, aki azt mondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.

A per – eddig öt tárgyalási napot tartottak – október 15-én a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes meghallgatásával folytatódik, a bíróság a tárgyalási menetrend szerint 2013. februárban helyszíni tárgyalást tervez tartani.

Átadták az ökumenikus kápolnát Devecserben

Átadták a vörösiszap-katasztrófa második évfordulóján, csütörtökön Devecserben az ökumenikus kápolnát, amelyet a 22 magyar állami erdőgazdaság finanszírozásával, Makovecz Imre tervei alapján építettek a helyi lakóparkban.

Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott avató beszédében kiemelte: egy évvel a katasztrófa után sikerült elérni, hogy mindenkinek tető legyen a feje felett, és felszámolták a károkat, két évvel a tragédia után pedig újabb fontos emléket emeltek. Úgy fogalmazott, a templom arany tűben végződő, 13 méteres tornya azokért az áldozatokért fohászkodik az éghez, akiket elsodort a vörös áradat.

Az új lakóparkban emelt szentélyben Kun Éva képzőművész alkotása kapott helyet, ez egy tisztáson álló bárányt ábrázol, amely egy vörös kígyó fejét tapossa. A kormánymegbízott hangsúlyozta: a kápolna emléket állít annak, hogy az újjáépítésben és a helyreállításban a kormány, az önkormányzatok, az egyházak, a karitatív szervezetek és magánszemélyek a világon egyedülálló módon fogtak össze. Hozzátette, hogy Makovecz Imre az utolsó munkáját Devecsernek ajánlotta, s az erdészetek teremtették meg a lehetőséget az újjászületés kápolnájának megépítéséhez. A kápolna megépítésének költsége 30 millió forintot tett ki.

Toldi Tamás (Fidesz-KDNP), Devecser polgármestere közölte, hogy a lakópark – amely a Makovecz park nevet kapta – a kápolnával vált teljessé, és szintén azt emelte ki: a kápolna emléket állít a városban a katasztrófa után tapasztalt példátlan összefogásnak.

Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója a 22 állami erdőgazdaság nevében testi-lelki megújulást kívánt az érintetteknek az átélt szenvedések után, s azt mondta: a kápolna Isten hajlékaként a gondokon való felülemelkedést, a túlélést és a reménységet szimbolizálja.

Az újjászületés kápolnáját Márfi Gyula érsek szentelte fel, az épületet Róna Tamás, az Alföld régió főrabbija, Polgárdi Sándor, a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke áldotta meg.

A kápolna átadása után több száz emlékező indult el gyertyákkal a lakóparkból, a fáklyás menet útja az elbontott házak helyén létesített emlékparkban ér véget, a Rotary Háznál.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Megalakult és megkezdte tevékenységét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. helyzetének rendezési lehetőségeit vizsgáló munkacsoport.

A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette az ajkai timföldgyárat.

A tavaszi kolontári porszennyezés ügyében még tart a nyomozás, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) rendelt el környezetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.