– Bibó Istvántól tanultuk: az ember életében csak a szabadságban eltöltött napok számítanak. Elődeinknek 12 nap szabadság adatott, 1956 október 23-tól november 4-ig. A szabadságot, amilyen nehéz kivívni és megtartani, épp olyan könnyű elveszíteni. Van, amikor tankok tiporják el, máskor addig nyirbálják idegenszívű ügynökök, amíg semmi sem marad belőle, ahogyan az ma Lengyelországban történik – kezdte a felszólalását Nagy János a Halhatatlanok napján.
Az államtitkár emlékeztetett a forradalom áldozataira: 3500 elesett szabadságharcos, a sortüzek áldozatai, több száz kivégzett, húszezer bebörtönzött; ők a mi hőseink.
Küzdöttek, amíg küzdhettek, nem kaptak, de nem is kértek kegyelmet. A szabadság ellenségei pedig még az emléküket is el akarták törölni
– mutatott rá Nagy János.
Az államtitkár a múltról beszélt, de a máról sem feledkezett meg:
– Legyünk bátrak, mondjuk ki: mint búzatáblában a konkoly, a magyar történelemben nemcsak hősök, de júdások is voltak. Aki az agresszióhoz beleegyezését adta, nem volt más, mint a Nagy Imre-kormány tagja, Kádár János, aki november 2-án már a Szovjet Kommunista Párt ülésén mószerolta azokat, akikkel egy nappal korábban együtt mosolygott. Jutalma az volt, hogy egy bábkormány élén hajtotta végre mindazt, amire a gazdái utasították. Így történt ez 1956-ban, és így történhet ez most is. Nem akarunk még egyszer ugyanabba a folyóba lépni, de ehhez néhány tanulságot le kell vonni
– figyelmeztetett az államtitkár, hozzátéve: ahhoz, hogy ezt belássuk, még etikai kódexet sem kell szövegezni.
– 1956 első tanulsága: sem családot, sem barátot nem árulunk el soha. 1956 második tanulsága, hogy mindig vannak júdások, akik harminc ezüstért eladják a hazát. Tudjuk, ma mit kérnek: Ukrajnát az EU-ba – sorolta Nagy János, aki rámutatott: előbb-utóbb minden árulót néven neveznek.
A történelem ura a végén kérlelhetetlenül megkérdez: amikor a hazának szüksége volt rád, te, kedves barátom, kivel voltál: a magyarokkal vagy a magyarok ellen? A magyar szuverenitás nem alku tárgya, ez '56 ma is élő tanulsága. Az árulónak meg lehet bocsátani, ha megbánja tettét, bocsánatot kér és jóvátételt ad. Az árulás azonban megbocsáthatatlan. Európát ma árulók irányítják, a mai vezetők árulása mindent átjárt, mindent megrothasztott: mi vagyunk az utolsó szigetek egyike, amelyik ellenáll ennek az őrületnek, ezért kötelességünk folytatni a harcot, mert Európában nálunknál senki sem tudja jobban, mit veszíthetünk, ha egy árulót ültetnek a nyakunkba. Válasszuk mindig Wittner Máriát, és utasítsuk el mindig Kádár Jánost. Ha így teszünk, méltóak leszünk 56 örökségére
– mondta el a Halhatatlanok napján a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
A forradalmat ugyan vérbe fojtották, de a tüzét nem tudták eloltani
– mondta el a megemlékezésen Kiss Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Kiemelte, a forradalom megtorlása során több száz embert kivégeztek, és csaknem nyolcszáz embert hurcoltak el.
Ez volt a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlása
– emelte ki Kiss Rajmund. Hozzátette, 1956 egy nyíltan szovjet- és kommunistaellenes forradalom volt, amelynek célja a magyar szabadság és önállóság visszanyerése volt.
